Előőrs – Földön kívüli civilizáció

Ha egy harvardi professzor arról ír könyvet, hogy 2017 őszén vélhetően földön kívüli civilizáció által készített tárgy robogott át a Naprendszeren, két dologra is gondolhatunk. A nagyközönség által kevéssé ismert tudós így akar hírnevet szerezni. A másik, hogy valóban olyan jelenségre figyelt fel, amely szembemegy a közvélekedéssel. Avi Loeb Galilei példáját hozza fel.

2021. 02. 06. 14:00
Dalek straw sculpture by Snugburys
A Dalek straw sculpture created by Snugburys ice cream shop sit in a field in Nantwich in Cheshire. (Photo by Peter Byrne/PA Images via Getty Images) Fotó: Peter Byrne - PA Images
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy hawaii obszervatórium kutatói 2017. október 19-én megpillantottak egy objektumot, amely amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott. A kutatók 11 napon keresztül gyűjthettek adatokat az első bizonyított csillagközi utazóról. Avi Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének vezetője azt állítja, hogy az Oumuamua névre keresztelt valami – ami hawaii nyelven előőrsöt jelent – nem lehetett aszteroida: túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Szerinte az objektum földön kívüli civilizáció fejlett, de már működésképtelen eszköze. Az izraeli születésű kutató Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai című kötetének világpremierje január 26-án volt, itthon az Agave Könyvek adta ki.

Garantált a siker, hiszen a világ egyik vezető egyetemének professzora állt elő azzal, hogy idegen civilizáció eszköze robogott el a közelünkben. Azaz másutt is van élet az univerzumban.

A harvardi kutató szerint galaxisunk kétszázmilliárd csillagának negyede körül kering a Földhöz hasonlóan lakható bolygó, amelyek felszíni körülményei lehetővé teszik a folyékony víz megjelenését és az általunk ismert élet kémiai feltételeinek kialakulását. Ha a Földön létrejött, máshol is létrejöhetett. S ha megtörtént valamikor, könnyen elképzelhető, hogy az az élet olyan technológiai szintre jutott, hogy az űrben közlekedő eszközt is képes volt útnak indítani. (Az emberiség öt ilyen eszközt küldött a csillagközi térbe: a Voyager–1-et és a Voyager–2-t, a Pioneer–10-et és a Pioneer–11-et és a New Horizons űrszondát.) Loeb szerint az Oumuamua pályája, az alakja és a fényvisszaverő képessége nem magyarázható aszteroidák vagy üstökösök tulajdonságaival. Az élénk fantáziájú szerző mesterségesen létrehozott tárgyat lát az adatok mögé. Közben azt állítja, hogy soha nem állt szándékában a harvardi asztrofizika fenegyerekének lenni.

Szalmából épített földönkívüli, „dalek” a Doctor Who című filmsorozatból az angliai Nantwich határában. Légvárak? Fotó: Getty Images

A tudományos érvekkel alátámasztott felvetés nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Megannyi szakember vonta kétségbe Loeb ötletét. Kiss László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója sokak véleményét osztva azt mondja, az objektum csillagközi térből érkezett kisbolygó. Loeb a kritikák hallatán azt kérdezi: készen áll-e az emberi civilizáció szembenézni mindazokkal a következményekkel, amelyek azoknak a kézenfekvő, bizonyítékalapú elméletekből levont következtetéseknek elfogadásával járnak, hogy a földi élet nem egyedi, és talán még csak nem is különösebben lenyűgöző? Attól tart, erre nemleges a válasz.

Ha majd ránk találnak…

Nem sokkal az Oumuamua felfedezése után észlelték a második csillagközi objektumot, amely a 2I/Borisov nevet kapta. Egy amatőr csillagász azonosította 2019. augusztus 30-án. Ez is gyorsan mozgott, és gyorsan elhagyta Naprendszerünket. Ebben nem látta a távoli civilizáció csodáját a harvardi professzor – a Naprendszerünk üstököseire emlékeztető jeges, semmi különös valami volt.

A 2017-ben észlelt tárgy feltehetően fejlettebb volt, mint mi. Miért nem kerestek velünk kapcsolatot? – kérdeztem e-mailben Avi Loeböt. „Az objektum olyan berendezés lehet, amely már nem működik, hasonlóan az általunk indított összes űrszondánkhoz, amelyek millió vagy milliárd éven át repülnek majd az univerzumban. Munkám tisztán tudományos volt, a csillagászok által összegyűjtött, az Oumuamuáról szóló bizonyítékokból indultam ki. Jó lenne tanulni más civilizációktól” – üzeni a harvardi professzor, aki szerint bár az általunk ismert és nem ismert élet is számos más bolygón létezhet, nagyon valószínű, hogy előbb találunk rá a földön kívüli technológiák maradványaira, mint egy létező civilizációval kapcsolatba léphetnénk. Ha egy űrszemetet találunk, lesz több is, amelyeket érdemes begyűjteni és megvizsgálni. Azaz Loeb professzor megalapította az űrarcheológia tudományát.

Az asztrofizikus könyvében arra is rámutat, hogy kísérleti bizonyítékok hiánya ellenére az elméleti fizikusok zöme vitathatatlannak és evidensnek tartja a szuperszimmetriát, a húrelméletet, a Hawking-sugárzást és a multiverzumok elméletét.

„Ezeknek az elméleteknek igaznak kell lenniük akkor is, ha nem támasztják őket alá kísérleti eredmények, mert több ezer fizikus hisz bennük. Nehéz lenne elképzelni, hogy a matematikai tehetséggel rendelkező tudósoknak ilyen nagy csoportja tévedne”

– idézte egy kiemelkedő fizikus gondolatát Loeb, aki úgy látja, szakmájában ciki az idegen civilizációk kutatása.

A fősodor lenézi az ezzel foglalkozókat. Csakhogy Galilei házi őrizete nem változtatott azon a tényen, hogy az akkor uralkodó nézettel szemben az ő állítása volt igaz, azaz a Föld kering a Nap körül, s nem fordítva. Akik nem hajlandók foglalkozni a meghökkentő adatokkal, úgy viselkednek, mint akik egykoron elítélték Galileit. Elbizakodottság azt hinni, hogy ebben a hatalmas univerzumban rajtunk kívül nem léteznek intelligens lények.

Ufó vagy információszerzés?

Az Oumuamuát csak a műszerek érzékelték, ám az elmúlt évtizedekben, évszázadokban az emberek gyakorta láttak különös objektumokat, amelyekről azt gyanították, hogy nem földi eredetűek. Repülő űrhajókról, különös lényekről jelentek meg beszámolók. Az ezen a téren különösen aktív Egyesült Államokban a nagypolitika szintjére emelkedett a földönkívüliekkel való foglalkozás. Az amerikai védelmi miniszternek és a hírszerzés igazgatójának kevesebb mint hat hónapja van arra, hogy jelentést nyújtson be az azonosítatlan légi jelenségekről. Fel kell mérni, hogy az Egyesült Államok bármelyik ellenfele állhat-e ilyen tevékenység mögött. (Fontos, hogy az ufó kifejezés azonosítatlan repülő tárgyat jelent, nem feltétlenül utal földönkívüliek járműveire.)

A Pentagon tavaly áprilisban három rövid videót tett közzé, amelyeken azonosítatlan légi jelenségek láthatók – a felvételeket az amerikai haditengerészet korábban valódinak minősítette. Az egyik 2004-ben, kettő 2015-ben készült.

A felvételeken gyorsan mozgó, repülő tárgyakat látni. Nem világos, hogy mik lehettek ezek, és nincs egyetértés a származásukról sem. Egyesek úgy vélik, hogy a különös tárgyak valójában drónok, amelyeket vélhetően az Egyesült Államokkal szemben álló hatalmak működtetnek azért, hogy így gyűjtsenek információkat az USA-ról. Sokkal hihetőbb ez a verzió, mint hogy ufók röpködnének felettünk.

„Hibázva tanulunk”

Az ufóügyben különösen buzgó amerikaiak legismertebb története 1947-es. Akkor Új-Mexikóban, Roswell közelében egy gazdálkodó talált valamit a juhlegelőn. A légierő szerint időjárási ballonról volt szó, de mert két héttel korábban Kenneth Arnold pilóta repülő csészealjakat látott a levegőben, a magyarázatot kevesen fogadták el. Az amerikai közvélemény jelentős része az ufós változatban hitt, amit táplált az 51-es körzet néven emlegetett hatalmas létesítmény. Ez a bázis a második világháború után jött létre Nevadában, és annyira titkos, hogy hivatalosan csak 2013-ban ismerték el a létezését. Ami ilyen titkos, az biztosan kapcsolatban van a földönkívüliekkel, vélték sokan.

Mi történt vajon a gyermeki kíváncsiságunkkal és ártatlanságunkkal? – kérdezi Loeb, miközben azt figyeli, ahogyan kollégái összezárják soraikat, és mérlegelni sem hajlandóak, hogy az Oumuamua földön kívüli eredetű lehet.

Amikor azt kérdeztem tőle, hogy szerinte mi történt, 2019-es esszéjére utalt. Akkor arról írt, hogy egyetlen dolgon módosítana a világon: egyetemi kollégáit újból gyerekekké változtatná, hogy a világ megismerésének őszinte útját kövessék. Nincs nagyobb kiváltsága az életben maradásnak, mint a tanulás élménye. Amikor az egykori kíváncsi gyerekek felnőttként belépnek az egyetemekre, elveszítik a gyermekkori ártatlanságot és a korlátlan kíváncsiságot. Professzorokként olyan irányokba navigálnak, amelyek maximalizálják a díjakat, a kitüntetéseket és a tekintélyes társaságokhoz vagy szervezetekhez való tartozásukat. Hírnevük javítása érdekében hajlamosak „visszhangkamrákat” létrehozni hallgatókból és posztdoktorokból, akik azt mondják, amit a professzor hallani akar. Önös érdekből gyakran elveszítik a kutatás valódi célját: a világ megismerését. Az ismeretlen feltárása során a kutatók óhatatlanul elkövetnek hibákat, de a tudomány előnye, hogy hibázva is tanulunk. Ha elvész a gyermeki alázat, az innováció lelassul, az igazság tudományos kutatásának hatékonysága megtorpan. Mindannyian statikus múzeumi tárgyakká válunk, nem pedig dinamikus újítókká.

Loeb azt kérdezi, készen áll-e az emberiség

– tudósok és laikusok – szembenézni azzal a kézenfekvő következtetéssel, hogy a földi élet nem egyedi és különösképpen nem is lenyűgöző. Kiss László szerint csillagászok százai dolgoznak ennek bizonyításán az „unalmas” tudományos módszertannal. A meghökkentő következtetésekre jutó Loebbel kapcsolatban felmerül, hogy vajon ezzel a munkával kiírja vagy beírja magát a tudománytörténetbe. A magyar akadémikus szerint a harvardi professzor már most is benne van. A kérdés az, hogy az utókor egy nagy pluszt vagy egy nagy mínuszt tesz a neve elé.

SETI program

A földön kívüli civilizáció hívei tavaly rossz hírt kaptak. A két évtizeden keresztül működő SETI@Home programot – amelynek segítségével otthoni számítógépünk üresjárata idején végezhettünk adatelemzést a földön kívüli intelligenciák keresésére – tavaly március végén leállították. A kutatást a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának kutatói indították el 1999 májusában azzal a céllal, hogy a letölthető szoftver segítségével mindenki a saját számítógépének felesleges kapacitását kihasználva, rádióteleszkópok által rögzített hatalmas adatmennyiségben keressen civilizációkra utaló jeleket. Az elemzések során a zavaró zajok kiszűrése volt a fő feladat, s ezt végezték el a civil számítógépek, világszerte több mint ötmillió felhasználó segítségével. A projekt nem talált idegen lényektől érkező jeleket.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.