Elcsatolt örökség – a Teleki család erdélyi kastélyainak sorsa Trianon után

Az egyik leghíresebb magyar történelmi családnak, a Telekieknek Erdély-szerte gyönyörű kastélyai voltak. Hanyatlásukat Trianon okozta: a legtöbb műemlék épület gazdát cserélt, és mára romossá vált. A két kivétel helyszínén, a Máramaros megyei Koltón és a székelyföldi Gernyeszegen jártak a Szabad Föld munkatársai.

Teleki kastély Erdélyben Fotó: Beliczay László Forrás: SZABADFOLD.HU

Erdélyben ezeket a Teleki-kastélyokat tartják nyilván: Máramarosban Pribékfalván, Kő­várhosszúfaluban és Koltón, Kolozs megyében Kendilonán, a szomszédos Fehérben Marosújváron, Beszterce-Naszódban Paszmoson, és további négyet a székelyföldi Maros megyében, Magyarózdon, Marossárpatakon, Sáromberkén és Gernyeszegen. A rossz hír az, hogy a műemlék épületek közül már csak egyetlen kastély, a gernyeszegi található a történelmi magyar család tulajdonában.

Néhány birtok még a két világháború között gazdát cserélt, a Teleki-örökösök egy részét pedig az utóbbi harminc esztendőben mostohán kezelt restitúciós folyamat rettentette el a sokéves pereskedéstől. Vagy a visszanyert birtokot azonnal eladták.

A tucatnyi erdélyi kastély közül a gernyeszegi az egyetlen, amely megmaradt a Teleki család tulajdonában.

Itt szeretnék létrehozni azt a múzeumot, amely az 1634–1690 között élő, és a történelmi család megalapozójaként számon tartott Teleki Mihály kancellárral kezdődően mutatná be a Telekiek mintegy négy évszázados tör­ténetét.

Teleki gróf a család egykori kastélyairól és üldöztetésükről beszél
Fotó: Beliczay László / SZABADFOLD.HU

Az erdélyi Teleki-kastélyok közül egyet sikerült eddig eredeti szépségében felújítani. A Nagybánya melletti Koltón a két világháború között a községháza tulajdonába került műemlék épületet a többségében magyar önkormányzat és a magyar polgármester kiállásának köszönhetően lehetett európai uniós forrásokból restaurálni. A gernyeszegi műemlék épületet szintén uniós pályázatból újítanák fel. Riportutunk során a máramarosi és a székelyföldi kastélyt kerestük fel.

Petőfi-emlékszoba

A történelmi család birtokai közül az 1760-ban befejezett koltói kastély a legismertebb a Kárpát-medencében. Gróf Teleki Sándor 1847. szeptember 9. és október 19. között itt látta vendégül a mézesheteit töltő Petőfi Sándort és Szendrey Júliát. A Teleki család koltói ága 1936-ban hagyta el Erdélyt. A hányatott sorsú épületnek a kommunizmus éveiben a Petőfi-kultusz lett a mentsvára.

Az ötvenes években a román kommunisták által uralt megyei pártvezetőség szemet hunyt a magyar faluból érkező kezdeményezésre, hogy Petőfi Sándor megérdemel egy emlékszobát a termelőszövetkezeti székházzá „előléptetett” kastélyban.

Később a román elvtársak megbánták beleegyezésüket a Petőfi-múzeumhoz, amikor a falut a Ceaușescu-rendszerben az Erdélyből és Magyarországról érkező turisták lepték el.

Bőven akadt munkája a hírhedt állambiztonsági szervnek, a Szekuritáténak. A helybéli magyar vezetők kiállásának köszönhetően azonban a kastélybeli emlékszoba és a költő kerti kőasztala átvészelte a kommunista diktatúrát.

Az 1989-es rendszerváltás után 27 esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gazdag történelmi örökséget a Teleki család és Petőfi Sándor emlékéhez méltóan lehessen rendbe hozni. Erről legtöbbet Csendes Lajos, Koltó negyedszer újraválasztott polgármestere tud mesélni. Már akkor találkoztam vele, amikor az önkormányzati képviselőkkel közmunkában lapátolta a földet az ingatlan udvarán, és a kastély kertjét takarították.

Szívügyük volt. A felújított koltói kastély, amely a magyar többségű önkormányzat tulajdonában áll
Fotó: Makkay József / SZABADFOLD.HU

Aki a Teleki-kastélynak a rendszerváltás után is folytatódó hányatott sorsát figyelemmel követte, tisztában volt azzal, hogy 2008-as megválasztása óta Csendes Lajos polgármester legfontosabb küldetésének a koltói emlékhely felújítása bizonyult.

Kastélyavató járványos időben

„A felújítás sikerében kevesen hittek. 2009 és 2017 között ötször nyújtottunk be uniós pályázatot, mígnem megelégeltem az állandó elutasítást, és megkerestem Bukarestben az európai alapokért felelős román minisztert. Magyarázatot kértem arra, hogy a szakemberek által profi módon összeállított pályázatainkat miért dobják vissza indoklás nélkül. Panaszom a minisztert is elgondolkoztatta, és ígéretet kaptam, hogy utánanéz.

Így sikerült elérnünk, hogy a következő alkalommal benyújtott pályázatunkra a bírálóbizottság rábólintott, és 1,5 millió euró támogatást ítélt meg”

– meséli nyolc év harcát dióhéjban Koltó polgármestere.

A történet azonban itt még nem vett megnyugtató fordulatot, mert a Műemlékvédelmi Hivatal arra hivatkozva állította le a restaurációt, hogy a padlástérbe tervezett kiállító- és konferenciaterem nem illeszkedik a XVIII. században emelt épület eredeti tervébe. Az állami hivatalok közötti pingpongozást végül Csendes Lajos polgármester nyerte meg, aki községvezetői mandátuma előtt építőipari nagyvállalkozóként dolgozott, így el tudta magyarázni, hogy egy műemlék épületnek többféle funkciót kell betöltenie ahhoz, hogy fenntartható legyen.

Teleki Kálmán gróf Belgiumban lelt új otthonra
Fotó: Beliczay László / SZABADFOLD.HU

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A magyar hűség négy szobra

Átadják az elszakított országrészek szobrait a fővárosban. Teleki Pál miniszterelnök az erdélyi magyaroknak azt ígéri: mindent megtesznek a világ közvéleménye előtt, hogy magyarságukat megtarthassák. A román népszámlálás azokat is románnak számolja, akik tudnak pár román szót, mégis kiderül, hogy az erdélyi városokban többségben vannak a magyarok.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.