„Utunk vezethet fölfelé, de vezethet lefelé is” – Interjú Makovecz Pállal

Lenyűgöző templom épülhetne Makovecz Imre halála előtti, utolsó tervei alapján Budapesten. A 60 méter hosszú, 20 méter széles és 70 méter magas alkotást belülről több száz márványangyal díszítené, amelyeket Melocco Miklós tervezett meg, a padlózata javarészt üvegből készülne, hogy úgy érezzék a látogatók, az égi magasság és a mélység között állnak – olvasható a Szabad Föld interjújában.

Most az a legfontosabb, hogy a tervezett alkotást megismerje, megértse, elismerje és támogassa a Magyar Katolikus Egyház – véli Makovecz Pál Fotó: Németh András Péter Forrás: SZABADFOLD.HU

Intenzív élményt nyújtana és idegenforgalmi vonzerővel bírna a templom. Több száz angyalszobor díszítené fehér márványból…
Fotó: SZABADFOLD.HU / KITERVEZTE.HU

Ezen a ponton ugyanakkor az ember átélheti a saját törékenységét is, vagyis azt, hogy az utunk vezethet fölfelé, de vezethet lefelé is, minden a mi döntéseinktől függ.

Ez az üzenet pedig szerintem olyan elementáris erővel fog hatni, hogy azok is átélik, akik alapvetően nem hívők. Így a templom nemcsak az ország egyik temploma és turisz­tikai látványossága lehet majd, hanem pasztorációs helyszínné is válhat.

– Sokan ezért hasonlítják Gaudí alkotásához, a Sagrada Família templomhoz?

– Csodálatos ez a barcelonai templom, de én elfogult vagyok a miénkkel. Szerintem Makovecz Imre temploma, ha megépülhet, még ennél is sűrűbb és intenzívebb élményt fog nyújtani.

– A templom elnevezése körül is voltak viták. Eredetileg a Szentek és Kárhozottak temploma nevet kapta, ami nem tetszett az egyháznak. Ezért nem támogatták a templom megépítését.

– Az eredeti elnevezés valóban nem volt szerencsés. Az elnevezés arra utalt, hogy a templom megmutathatja az üdvözülés és a kárhozat útját is. Ez sok templomban látható, még a Sixtus-kápolnában is megfestette Michelangelo a kárhozatba hulló lelkeket. Ebben tehát semmi eretnekség nincs, amit később beleláttak.

Makovecz Imre Kossuth-díjas építész a Tőkés László Alapítvány 2010. évi díjazottja Kisvárdán a református templomban
MTI Fotó: Balázs Attila

Azt viszont Makovecz Imre is elismerte, hogy nem szerencsés az elnevezés, ezért ő maga javasolta, hogy inkább Szent Mihályról vagy a feltámadásról nevezzék el a templomot. Úgyhogy nem ezen múlt az építkezés. Úgy érzem, hogy a régi elnevezést azok veszik újra és újra elő, akik szeretnének valahogy fogást találni ezen a remekművön.

– Akkor mi az oka, hogy mégis zátonyra futott a templom ügye?

– Nem tudom, hogy végül hol csúszott el a dolog, de édesapámat megviselte a döntés. Amikor először felmerült a templomépítés gondolata, és kiírták a pályázatot, Felső-Krisztinaváros plébániája rendkívül lelkes volt és boldog. Arról csak édesapám tudna nyilatkozni, hogy ez a lelkesedés miért múlt el, de ő már sajnos nincs közöttünk.

Az viszont biztos, hogy most elindult egy fellángolás az ügyben, ami annak a felismerésnek is köszönhető, hogy egy olyan formátumú művésznek, mint Makovecz Imre, nincs egy méltó alkotása abban a városban, ahol az egész életét leélte, ahol dolgozott. Ennek a templomnak tehát mindenképpen Budapesten lenne a helye.

A teljes interjút ITT olvashatja tovább.

Civilek szeretnék, ha megépülne a Makovecz Imre tervezte templom

Civilek karolták fel a Makovecz Imre által a Felső-Krisztinavárosba álmodott templom tervét – erről forgatott a Hír TV Credo című műsorának a stábja.

„Egy olyan különleges templom tervéről van szó, amely Makovecz Imre egyik utolsó alkotása, és amelynek megvalósulása érdekében egyre többen szállnak síkra” – olvasható a Hírtv.hu-n az épületről, amely az Apor Vilmos téren kapna helyet. Mint írják: „Makovecz Imre volt a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar építésze. Neve elválaszthatatlan a hazai organikus építőművészettől, egyben ő is volt ennek a szemléletmódnak a legnagyobb hazai apostola és iskolateremtője.”

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.