„Utunk vezethet fölfelé, de vezethet lefelé is” – Interjú Makovecz Pállal

Lenyűgöző templom épülhetne Makovecz Imre halála előtti, utolsó tervei alapján Budapesten. A 60 méter hosszú, 20 méter széles és 70 méter magas alkotást belülről több száz márványangyal díszítené, amelyeket Melocco Miklós tervezett meg, a padlózata javarészt üvegből készülne, hogy úgy érezzék a látogatók, az égi magasság és a mélység között állnak – olvasható a Szabad Föld interjújában.

Most az a legfontosabb, hogy a tervezett alkotást megismerje, megértse, elismerje és támogassa a Magyar Katolikus Egyház – véli Makovecz Pál Fotó: Németh András Péter Forrás: SZABADFOLD.HU

– Az ön édesapja – Makovecz Imre – az élete végén egy grandiózus művön dolgozott, katolikus templomot tervezett Budapest XII. kerületének pályázatára az Apor Vilmos térre. Sokan megmozdultak az utóbbi napokban a templom megépítéséért. Mi a története ennek az alkotásnak, és miért nem épülhetett meg eddig?

– A második világháború előtt elkezdtek építeni egy templomot ezen a téren, de ez a harcok miatt félbemaradt. A háború után pedig olyan évek jöttek hazánkban, amikor a templomépítés kevésbé volt támogatott tevékenység. Később egy szolgáltatóház működött itt, majd egy rossz hírű szórakozóhely. A rendszerváltás után a műintézet bezárt, az épület pedig évekig üresen állt és pusztult.

Aztán a XII. kerület pályázatot írt ki az ingatlan rendezésére, amelyre meghívták édesapámat is, aki a környéken nőtt fel, a korábban itt működő templomban volt elsőáldozó. Meg is nyerte a pályázatot, és tervezett egy gótikus jellegű templomépületet ide. Sajnos később azonban ez a templomépítési kedv kihűlt, és tudomásom szerint a terv el sem jutott érdemben az egyházi elöljá­rókig.

Ez azért lett volna fontos, mert az egyházjog szerint templomépítést csak az egyház kezdeményezhet.

Most az a legfontosabb, hogy a tervezett alkotást megismerje, megértse, elismerje és támogassa a Magyar Katolikus Egyház – véli Makovecz Pál
Fotó: Németh András Péter / SZABADFOLD.HU

– Makovecz Imre eredetileg kisebb templomot tervezett ide, de ezt később megváltoztatta. Miért?

– Talán a megvalósítás elakadása miatt is készített különlegesebb épületről terveket, mert mint említettem, ez a templom a szívügye volt. Az élete végén valóban úgy döntött, hogy egy lényegesen nagyobb és igazán briliáns épület terveit készíti el. Ez pedig valóban esszenciálisan jeleníti meg azt az életművet és szellemiséget, amit Makovecz Imre képviselt.

– Mekkora templomról van szó, és mitől különleges ez az épület?

– A hosszanti tengelye az épületnek 60 méter, a szélessége nagyjából 20 méter, a legmagasabb pontja pedig, ahol természetesen a feltámadt Krisztust szimbolizáló kereszt van, 70 méterre van a földtől. Ez nagyjából a Mátyás-templom dimenziója. Több száz angyalszobor lenne benne, fehér márványból, Melocco Miklós tervei alapján.

Első ránézésre egy gótikus katedrális szerkezeti elemeit mutatja, de magában hordozza a Mako­vecz Imre építészetére jellemző stílusjegyeket is.

A jelentős részére ugyanakkor üvegpadlót terveztek. Ezen keresztül úgy látszana az altemplom, mintha a templom tükörképe lenne a padlózat alatt. Ezzel is megjelenítve azt, amit ő a munkássága során az ég és a föld közötti kapcsolat építészeteként jellemzett.

Intenzív élményt nyújtana és idegenforgalmi vonzerővel bírna a templom. Több száz angyalszobor díszítené fehér márványból…
Fotó: SZABADFOLD.HU / KITERVEZTE.HU

Ezen a ponton ugyanakkor az ember átélheti a saját törékenységét is, vagyis azt, hogy az utunk vezethet fölfelé, de vezethet lefelé is, minden a mi döntéseinktől függ.

Ez az üzenet pedig szerintem olyan elementáris erővel fog hatni, hogy azok is átélik, akik alapvetően nem hívők. Így a templom nemcsak az ország egyik temploma és turisz­tikai látványossága lehet majd, hanem pasztorációs helyszínné is válhat.

– Sokan ezért hasonlítják Gaudí alkotásához, a Sagrada Família templomhoz?

– Csodálatos ez a barcelonai templom, de én elfogult vagyok a miénkkel. Szerintem Makovecz Imre temploma, ha megépülhet, még ennél is sűrűbb és intenzívebb élményt fog nyújtani.

– A templom elnevezése körül is voltak viták. Eredetileg a Szentek és Kárhozottak temploma nevet kapta, ami nem tetszett az egyháznak. Ezért nem támogatták a templom megépítését.

– Az eredeti elnevezés valóban nem volt szerencsés. Az elnevezés arra utalt, hogy a templom megmutathatja az üdvözülés és a kárhozat útját is. Ez sok templomban látható, még a Sixtus-kápolnában is megfestette Michelangelo a kárhozatba hulló lelkeket. Ebben tehát semmi eretnekség nincs, amit később beleláttak.

Makovecz Imre Kossuth-díjas építész a Tőkés László Alapítvány 2010. évi díjazottja Kisvárdán a református templomban
MTI Fotó: Balázs Attila

Azt viszont Makovecz Imre is elismerte, hogy nem szerencsés az elnevezés, ezért ő maga javasolta, hogy inkább Szent Mihályról vagy a feltámadásról nevezzék el a templomot. Úgyhogy nem ezen múlt az építkezés. Úgy érzem, hogy a régi elnevezést azok veszik újra és újra elő, akik szeretnének valahogy fogást találni ezen a remekművön.

– Akkor mi az oka, hogy mégis zátonyra futott a templom ügye?

– Nem tudom, hogy végül hol csúszott el a dolog, de édesapámat megviselte a döntés. Amikor először felmerült a templomépítés gondolata, és kiírták a pályázatot, Felső-Krisztinaváros plébániája rendkívül lelkes volt és boldog. Arról csak édesapám tudna nyilatkozni, hogy ez a lelkesedés miért múlt el, de ő már sajnos nincs közöttünk.

Az viszont biztos, hogy most elindult egy fellángolás az ügyben, ami annak a felismerésnek is köszönhető, hogy egy olyan formátumú művésznek, mint Makovecz Imre, nincs egy méltó alkotása abban a városban, ahol az egész életét leélte, ahol dolgozott. Ennek a templomnak tehát mindenképpen Budapesten lenne a helye.

A teljes interjút ITT olvashatja tovább.

Civilek szeretnék, ha megépülne a Makovecz Imre tervezte templom

Civilek karolták fel a Makovecz Imre által a Felső-Krisztinavárosba álmodott templom tervét – erről forgatott a Hír TV Credo című műsorának a stábja.

„Egy olyan különleges templom tervéről van szó, amely Makovecz Imre egyik utolsó alkotása, és amelynek megvalósulása érdekében egyre többen szállnak síkra” – olvasható a Hírtv.hu-n az épületről, amely az Apor Vilmos téren kapna helyet. Mint írják: „Makovecz Imre volt a XX. század egyik legmeghatározóbb magyar építésze. Neve elválaszthatatlan a hazai organikus építőművészettől, egyben ő is volt ennek a szemléletmódnak a legnagyobb hazai apostola és iskolateremtője.”

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.