A kutyák a csecsemőkhöz hasonlóan fedezik fel a szóhatárokat

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban – derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából.

Éber EEG és fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) segítségével a kutatóknak most először sikerült kimutatni, hogy egy embertől különböző emlős faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez – közölte az egyetem az MTI-vel.     

A csecsemők már azelőtt megtanulják felismerni a szavakat a folyamatos beszédben, mielőtt jelentést társítanának hozzájuk. 

Egy-egy szó határainak beazonosítására a csecsemők bonyolult számításokat végeznek a szótagok előfordulási mintázatain. Azokat a szótagokat, amik rendszeresen együtt szerepelnek, szavaknak tekintik, más szótagkapcsolatokat pedig nem. Az ELTE kutatóinak legújabb felfedezése valószínűsíti, hogy a kutyák is képesek felismerni ezeket az összetett mintázatokat a beszédben.     

„A beszéd feldolgozása rendkívül összetett számításokat igényel. Ahhoz, hogy egy beszédfolyamból ki tudjuk nyerni a szavakat, nem elég azt észlelni, hogy milyen gyakran fordulnak elő egyes szótagok együtt. Azt is fel kell ismernünk, mi a valószínűsége annak, hogy két szótag együtt jelenik meg. A nyelvet tanuló gyerekek agya ezeket a valószínűségeket veszi figyelembe, amikor szavakra bontja a folyamatos beszédet” – idézi a közlemény Boros Marianna, a cikk egyik első szerzője szavait.     

„Először EEG-vel mértük meg családban élő kutyák agyi aktivitását. Érdekes módon a kutyák agyhullámai különböztek a gyakori szavak, azaz gyakori szótagkapcsolatok és ritka szavak hallatán. Még inkább meglepődtünk, hogy az agyhullámok akkor is különböztek, amikor az olyan szótagokat hasonlítottuk össze, amelyek mindig együtt fordultak elő azokkal, amelyek csak esetenként, de mégis nagy gyakorisággal jelentek meg együtt. Úgy tűnik tehát, hogy a kutyák nemcsak azt veszik figyelembe, hogy milyen gyakran jelenik meg egy-egy szótagkapcsolat, hanem azt is, hogy a benne lévő szótagok milyen valószínűséggel követik egymást. Ezt az utóbbi, bonyolultabb számítást használják a csecsemők is a folyamatos szöveg szavakra bontására, és most először sikerült bizonyítani, hogy más emlős faj is képes erre” – mondja Magyari Lilla, a cikk másik első szerzője és a non-invazív, éber kutyákon végzett EEG-vizsgálatok módszertani alapjainak úttörője.     

A kutatók ezek után arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a kutyák ezeket az összetett számításokat hasonló agyterületek bevonásával végzik-e, mint az emberek. 

Ehhez MRI kísérletekre tréningezett családi kutyákat vizsgáltak, amelyek korábban megtanultak mozdulatlanul feküdni a szkennerben.     

Most kezdjük csak megérteni, hogy a nyelv elsajátításához szükséges bizonyos számítási és idegi folyamatok nem kizárólag az emberre jellemzőek – hangsúlyozta Andics Attila, a kutatócsoport vezetője, hozzátéve: azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minek a következtében alakultak ki a kutyák esetében ezek az emberi szótanuláshoz hasonló agyi mechanizmusok.     

A kutatás, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Kutatási Tanács támogatásával készült, a Current Biology című tudományos folyóiratban jelenik meg Neural processes underlying statistical learning for speech segmentation in dogs címmel (szerzők Boros Marianna, Magyari Lilla, Török Dávid, Bozsik Anett, Deme Andrea és Andics Attila).

A borítókép illusztráció Forrás: Pixabay