A különösen bizonytalan 1947-es esztendőben adták fel a határ menti Sarkadról ezt a síző gyermekeket ábrázoló újévköszöntő lapot, amit valójában a 30-as években adtak ki, még a második világháború előtt.
A címzés az alig 90 kilométerre fekvő Aradra szól egy magyar özvegyasszonynak, akinek a csonkaországi rokonok mind a nevét, mind a megszólítását románul rótták fel a lapra – a biztonság kedvéért, hogy valóban meg is érkezzen a címzetthez az üdvözlőlap.
A bélyegzők tanulsága szerint a hajdani Sarkadi Cukorgyárból feladott lapocska csak bukaresti kitérővel juthatott el a Romániához csatolt Maros-parti városba, az automata bélyegző pedig hangosan, és tolakodóan hirdeti immár a román–jugoszláv (fegyver)barátságot a címlapon.
Ez a képeslap alig néhány hónappal a másodikTrianon, a párizsi béke aláírása után kerekedett fel, feladója s címzettje pedig talán már sejtette is, hogy különösen nehéz évek köszöntenek be hamarosan a Kárpát-medencébe.
Legyen felkiáltójel ez az „átmeneti korszakból” megmaradt ritka képeslap mindnyájunknak az idei új esztendő menetét illetően: hogy legyünk elővigyázatosak, felkészültek, bátrak, ápoljuk múltunkat, becsüljük meg keresztény értékeinket, mindazt a jólétet, amink van és maradjunk meg magyarnak minden porcikánkban. Különben visszatér a hazai porondra a nemzetközi kozmopolita baloldal, és az ő történelmük ismétli meg önmagát.
Boldog magyar újévet kíván az időutazó minden kedves olvasójának sok erőben és egészségben!
Sorozatunk 53. része egy híres magyar téka könyvei közé kalauzol el bennünket egy 1940-es évekbeli székelyföldi képeslap segítségével.
A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!