Illegális és természetkárosító a hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése

A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése – főleg kereskedelmi célú, szervezett és állatkínzással járó formájában – a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti: a tavaszra legyengült kondíciójú nagyvad mellett kárt szenvednek a fiatal facsemeték és a vékony kérgű fafajok is. Az illegális agancsgyűjtést a törvény is bünteti: egyrészt lopásnak, a szarvasok hajszolását és ezzel akár kínok közötti pusztulását pedig állatkínzásnak minősíti – olvasható a Pilisi Parkerdő Zrt. sajtóközleményében.

A tavasz a gím- és dámszarvasok – az állatvilágban egyedülálló – szervregenerálódási folyamatának kezdete is: ilyenkor hullajtják el régi agancsukat. Emellett a táplálékban szűkösebb téli időszakot követően kondíciójuk is rosszabb, ezért 

a hideg napokat követően fokozott nyugalomra, stresszmentes környezetre van szükségük.

A tél végén az erdei ökoszisztéma sérülékenyebb, nyugalmának biztosítása, egyensúlyának megőrzése a fenntartható erdőgazdálkodás szerves része. 

Ebben az időszakban különösen nagy kárt okozhat a vadállomány szándékos megzavarása. A megriadt állatok ugyanis nappali pihenőhelyeik elhagyására, menekülésre kényszerülnek, ami végzetes sérülésükhöz, legyengülésükhöz, így akár pusztulásukhoz vezethet.

Erdőjáráskor, kiránduláskor azzal tudjuk segíteni az erdei ökoszisztéma megújulását, ha a túrákra kijelölt utakon járunk és nem megyünk a sűrűbe. Ha mégis találunk hullajtott agancsot, ne vigyük haza, hiszen ezek a fenntartható erdőgazdálkodás fontos információforrásai: vizsgálatukkal a szakemberek képet kapnak az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas, mindezt pedig összevethetik az adott erdő állapotával, vadeltartó képességével. Éppen ezért a gyűjtést kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik, törvényes keretek között. Vagyis ha valaki engedély hiányában gyűjt és visz haza agancsot, az a jogszabályok szerint lopásnak minősül.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

Sajnos vannak, akiknek egyáltalán nem számít az erdei ökoszisztéma megőrzése, kímélete, és a vonatkozó törvényt sem tartják be. Ők azok az illegális agancsozók, akik nyereségvágyból végzik tevékenységüket: 

csoportosan, hangoskodva és járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy erőszakkal kényszerítsék ki az agancshullatást, az így megszerzett „terméket” pedig szintén illegális módon értékesítik. 

A megriadt állatok amellett, hogy balesetveszélyt okozhatnak az utakon, maguk is komoly veszélybe is kerülnek: összetörik magukat, végzetes koponyasérüléseket szerezhetnek vagy a kimerültségtől pusztulhatnak el. Az illegális agancsgyűjtők a hajszolással állatkínzást követnek el, ami szabadságvesztéssel büntethető. Ezért ha kirándulás, túrázás közben agancsot feltehetően illegálisan gyűjtő embert, embereket látunk, az erdő érdekében értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit vagy a rendőrség körzeti megbízottját.

Az illegális agancsgyűjtést – főleg szervezett, kegyetlen formájában – az erdő is megszenvedi:

a folyamatosan zavart állat ugyanis nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, kényszerűségből az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg. 

Így a fiatal facsemeték, a vékony kérgű elegyfák – a kőrisek és gyertyánok – kérgük fokozottabb hántásával szintén veszélybe kerülnek, növekedésük, fejlődésük sérülhet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.)