A nemzeti szimbólumként emlegetett bikaviadalok betiltását kérik sokan

Spanyolországban hosszú ideje éles viták zajlanak a bikaviadalok jelenéről és jövőjéről. Ellenzői kegyetlen kínzásként tekintenek rá, támogatói szerint a viadalok az ország hagyományai, szimbólumai közé tartoznak. A bikaviadalokkal kapcsolatos egyik ügy a legfelsőbb bíróságot is megjárta.

Spanish bullfighter Julian Lopez "El Juli" performs a pass on a bull with a muleta at La Maestranza bullring in Seville on April 9, 2023. (Photo by CRISTINA QUICLER / AFP) Fotó: CRISTINA QUICLER / AFP

Ha a 24 éves Álvaro Alarcón a madridi Las Ventas bikaviadal-arénában sikerrel szerepel, torreádortanítványból igazi matador lehet és fél tonnánál nagyobb bikákkal küzdhet meg. Ehhez Álvaro  Alarcónnak meg kell ölnie két fiatal bikát úgy, hogy kardot szúr a lapockájukba, hogy kilyukassza az állatok aortáját.

Egy-egy ilyen eseményen gyermekek és tinédzserek százai szurkolnak a lelátókon, ami sokaknak nem tetszik. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2018-ban sürgette Spanyolországot, hogy tiltsák ki a gyerekeket a bikaviadalokból, hogy megóvják őket az „erőszaknak való kitettségtől”. A felhívásnak eddig kevés hatása volt.

Sokszor jósolták a bikaviadalok végét

Sokszor jósolták a bikaviadalok halálát, de az ilyen spanyol eseményeken manapság egyre több a fiatal. A madridi Kulturális Minisztérium statisztikái szerint a spanyolok alig két százaléka vett részt bikaviadalon a 2021–22-es szezonban, de közülük a 15–19 éves tinédzserek alkották a legnagyobb csoportot. A legkevésbé a 75 év felettiek érdeklődtek az efféle események iránt.

Ez az iparág a torreádorokon kívül több ezer állattenyésztőt, rendezvényszervezőt, sőt még a bikaviadal-kritikusokat is foglalkoztat. Utóbbiak a tekintélyes országos lapokban tudósítanak az eseményekről.

A bikaviadalok látogatottsága csökken, de egyre több a fiatal. (Fotó: Cristina Quicler/AFP)

Bár a bikaviadalok közel sem vonzzák a fél évszázaddal ezelőtti tömegeket, továbbra is a spanyol identitás fontos, bár megosztó szimbóluma az ország déli és középső régióiban. A rajongók szerint a közönség kisebb, de elkötelezettebb.

Miriam Cabas 21 éves torreádor a dél-andalúziai régióból. Egyike annak a mindössze 250 nőnek, akiket Spanyolországban hivatásosként tartanak nyilván. – Igaz, hogy a bikaviadalok száma csökkent, de úgy látom, hogy a fiatalok alig várják, hogy elmenjenek a bikaviadalra – nyilatkozta az AP-nek a nő.

Egyes jobboldali fiatalok számára divattá vált, hogy büszkén vállalják a hagyományos spanyol szimbólumokat, mint például a nemzeti zászló színeinek viselését a karkötőkön és pólóingeken, vagy a bikaviadalokon való részvételt.

 

Viadal a legfelsőbb bíróságon

A fiatal rajongókat felháborította a kormány tavalyi kísérlete, hogy a nekik járó állami kulturális utalvány – 400 euró használható fel ilyen célra – felhasználási helyei közül kizárja a bikaviadalokat. Egy bikaviadal-egyesület által indított jogi ügy a spanyol legfelsőbb bíróság elé került.

A taláros testület idén februári döntése szerint jogszerűtlen, hogy a fiataloknak járó állami kulturális utalvány nem vehető igénybe bikaviadalok látogatására. A bikaviadalok népszerűsítésével és jogi védelmével foglalkozó alapítvány szerint a spanyol kormány döntése önkényes volt és alkotmánysértő is, mert a bikaviadalok részét képezik a spanyol történelmi és kulturális örökségnek.

A bikaviadalok szervezőinek spanyolországi szövetsége (ANOET) szerint 2022-ben 1622 bikaviadalt rendeztek a dél-európai országban, 14 százalékkal többet, mint a pandémia előtti utolsó, 2019-es évben. Az adatokból kiderült: a viadalok száma régóta csökken, 2010-ben még 2400 ilyen típusú eseményt rendeztek.

Az 1970-es évek óta az egykori ikonikus bikaviadal-arénák közül többet bezártak, illetve bevásárlóközpontként, kulturális központként, sőt éjszakai klubként nyíltak meg újra. A Kanári-szigeteken 1991-ben betiltották a viadalokat. Bár Katalónia 2010-ben követte a példát, a tilalmat hat évvel később a spanyol alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte. A Baleár-szigeteken 2017-ben fogadták el azt a jogszabályt, amely szerint tilos megsebesíteni vagy megölni állatokat a bikaviadalokon.

Évezredes hagyomány

A bikaviadalok hagyománya hosszú múltra tekint vissza. A Krétán talált, négyezeréves, bikával harcoló embereket megörökítő freskók tanúsága szerint – a Múlt-kor.hu portál írt erről – a bikaviadal már az ókorban is ismert volt. Az emberek és bikák közötti harc szokása kezdetleges formájában a római korban jelent meg a mai Spanyolország területén.

Az Ibériai-félszigeten a királyok és arisztokraták már a nyolcadik században előszeretettel küzdöttek lóhátról bikákkal. A spanyol konkvisztádorok a bikaviadalok szokását az Újvilágba is elvitték, így a véres játékok Latin-Amerikában a szórakozás egyik kedvelt formájává váltak.

A bikaviadalok manapság ismert formája a 18. század elejéig az arisztokraták szórakozása volt, ekkor azonban V. Fülöp király elérte, hogy a pápa megtiltsa, hogy nemesek részt vegyenek a „barbár” viadalon. A bikaviadal innentől vált a közemberek egyik kedvenc szórakozásává.

Spanyolországban a matadorok még a közelmúltban is hatalmas sztárnak számítottak. A Manolete néven ismert matador halála után Franco háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. A rádiók ezalatt csak gyászdalokat játszottak.

Halálos bikaviadal

A feljegyzések szerint 1700 óta legalább 54 matador vesztette életét bikaviadal során. 2016-ban egy 29 spanyol matadort, 2017-ben egy ugyancsak spanyol matadort egy dél-franciaországi bikaviadal közben öklelte fel egy a bika. A 2016-os eset idején nyilatkozta a PACMA nevű állatvédő szervezet – amely Spanyolországban aktívan és sikeresen harcol a bikaviadalok és bikafuttatások betiltásáért –, hogy épp az emberek és az állatok értelmetlen halála miatt kell véget vetni a bikaviadaloknak.

Borítókép: Bikaviadal idén április elején Sevillában. (Foto: AFP/Cristnia Quicler)