Implantátumokkal adná vissza az emberek látását és mozgási képességét Elon Musk

Elon Musk milliárdos vállalkozó szerint akár már ebben az évben beültethetik egy bénult beteg agyába azt a csipet, aminek segítségével az érintett akár internetezhet és a végtagjait is mozgathatja. A múlt heti párizsi VivaTech rendezvényen Elon Musk azt ígérte, hogy először egy mind a négy végtagjára bénult betegbe ültetnek csipet.

HEALTH/BELGIUM Fotó: JONATHAN RAA

Egyébként ezeknél súlyosabb vétségekkel is vádolták a céget. Tavaly a Neura­link alkalmazottai azt mondták a Reutersnek, hogy a vállalat az ilyenkor szokásos állatkísérletek során elkapkodta a majmok, sertések és juhok műtéteit, ami a szükségesnél több állat pusztulásához vezetett. 2021-ben például hatvan sertésből 25-be nem megfelelő méretű eszközt építettek. Emiatt az összes sertést leölték – ez a hiba az alkalmazottak szerint nagyobb odafigyeléssel elkerülhető lett volna. A Hvg.hu arról írt, hogy a vállalat 2018 óta mintegy 1500 állatot, köztük több mint 280 juhot, sertést és majmot ölt meg a kísérletek során. Állítólag Musk nyomást gyakorolt a személyzetre, hogy mielőbb kapják meg az FDA jóváhagyását. A tőzsdét azonban nem érdekelte az efféle zönge: a cég piaci értéke megugrott az elmúlt hónapokban.

A vállalkozás értékét közel kétmilliárd dollárra becsülték két évvel ezelőtt, most ötmilliárdról beszélnek.

Útkeresés a nagyvilágban

Sok kutató évtizedek óta tanulmányozza az agy és a számítógép összekapcsolásának lehetőségét. A Microsoft egyik alapítója, Bill Gates és az Amazon alapítója, Jeff Bezos közös vállalkozása, a Synchron szintén az agy–számítógép interfészben lát hatalmas lehetőséget. A JAMA Neurology című folyóirat januárban négy olyan páciensről közölt eredményt, akiknél az ereken keresztül vezettek az agy motoros kérgébe érzékelőt. A Synchron készülék segítségével a mozogni nem vagy alig képes emberek a gondolataik segítségével mozgatták a számítógép egerét, irányították okoseszközeiket. Mivel az érzékelő nem közvetlenül az agyhoz kapcsolódik, így a jeleket is nehezebb érzékelni, ugyanakkor az agy nem szereti, ha idegen tárgyakat ültetnek belé, így az eljárás jóval biztonságosabb, mint más módszerek. A jeleket a mellkasi bőr alá ültetett antenna sugározza egy külső eszköznek.

A kutatás szerint a betegek sms-eket, e-maileket is küldenek, és online vásárolnak. A technológia abban segítheti az érintetteket, hogy visszakapják azokat a képességeket, amiket mi, épek magától értetődőnek tartunk, mint például az üzenetküldés szeretteinknek vagy a villany felkapcsolása – mondta a Usatoday.com-nak Tom Oxley, a Synchron alapítója. A Utah állambeli Salt Lake Cityben működő Blackrock Neurotech közel két évtizede teszteli az agyimplantátumokat. A texasi Austinban található Paradromics vállalkozás pedig arról számolt be, hogy már a jövő év első felében megkezdheti az embereken végzett kísérleteket a saját eszközével. Az agyszövetbe ültetett apró elektródák rögzítik és továbbítják az idegi jeleket, amelyeket dekódolnak, és a bőr alá helyezett jeladón keresztül külső eszközökhöz küldenek.

A Neuralink két fő felhasználási módra koncentrál: a látás helyreállítására, illetve arra, hogy a mozgássérült vagy mozgásképtelen embereknek segítsen számítógépet vagy okostelefont kezelni vagy akár visszaadni nekik a mozgás képességét. Az implantátum valójában több csipet, vezeték nélküli akkumulátort és egyéb elektronikai elemeket tartalmaz, hermetikusan lezárva egy nagy, érmeméretű eszközben.

Az implantátumból több tucat ultravékony szál nyúlik ki, ezek közvetlenül az agyba kerülnek. A csipet egy kifejezetten erre a célra fejlesztett sebészeti robot ülteti az agyba. A robot nem egyszerűen egy implantátumot ültet be, az abból kiinduló 64 ultravékony kábelen található 1024 érzékelő elektródát illeszti a helyére. A robot öt beépített kamerarendszerrel is rendelkezik.

Az implantátum jeleit bluetooth-on keresztül egy agy–számítógép interfészre küldik, amely lehetővé teszi a személy számára például a képernyőn megjelenő kurzor vezérlését vagy egy robotvégtag mozgatását. A Usatoday.com szerint a Neuralink hosszú távú céljai, hogy segíti a bénult betegek mozgásképességének visszanyerését és a gépelés nélküli kommunikációt, a teljes mobilitás és a látás helyreállítása. Kip Ludwig, a Na­tional Institutes of Health korábbi programigazgatója a Reutersnek azt mondta, optimistán arra számít, hogy a Neura­linknek még legalább tíz évbe telik az agyimplantátum kereskedelmi forgalomba hozatala.

Az Egyesült Államokban eddig több mint 150 ezer emberbe ültettek olyan agyimplantátumot, amelyet mozgászavarok, például Parkinson-kór okozta remegés kezelésére használnak.

Van, ahol már működik
A holland Gert-Jan Oskam 12 évvel ezelőtt egy kerékpáros-balesetben lebénult. Ahogy arról ezen az oldalon beszámoltunk, a férfi a fejébe és a gerincébe ültetett implantátumoknak köszönhetően újra tud járni. Az agyi implantátumok a páciens gondolatait a gerincére ültetett másik implantátumon keresztül továbbítják a lábaihoz. A kísérleti stádiumú rendszer eddigi eredményeit nagyon biztatónak látják a szakemberek. A Nature folyóiratban megjelent fejlesztés svájci kutatók eredménye.

A Gert-Jan Oskam mozgását helyreállító műtétet 2021 júliusában végezték el. A férfi fejébe két, öt centiméter átmérőjű, kör alakú lyukat vágtak a koponya mindkét oldalán, a mozgást irányító agyterületek fölé. Ezután két korong alakú implantátumot helyeztek be, amelyek vezeték nélkül továbbítják az agyi jeleket a páciens fején lévő sisakhoz rögzített két érzékelőbe. Egy algoritmus ezeket a jeleket utasításokká alakítja át a kar- és lábizmok mozgatására egy második implantátumon keresztül, amelyet a holland férfi gerincvelője köré helyeztek. Néhány hét gyakorlás után a holland férfi járt.

 Borítókép: Az agyimplantátum kereskedelmi forgalomba hozatalára legalább tíz évet kell várni. (Fotó: Europress/AFP)