Trópusi eredetű toxikus alga terjed a Földközi-tengerben

Hányinger, vörös szem és izomfáradtság – ezek a tünetek egyre több fürdőző életét keserítik meg a Földközi-tenger mentén. 2021 óta az ostreopsis nevű alga toxikus változata 900 embert fertőzött meg. A francia Nemzeti Egészségügyi Biztonsági Ügynökség (ANSES) új jelentése az algákkal és méreganyagaival való érintkezés veszélyeire figyelmeztet.

2249633839 Fotó: Shutterstock

Marc Rappoport, a Dél-franciaországi Biarritzban élő orvos úgy véli, hogy algával volt szennyezett a tengervíz, amikor a baszk régióban található Saint-Jean-de-Luz közelében szörfözött. – Háromnegyed órával a vízbe lépés után kezdtem érezni a tüneteket. Hányingerem lett, de tovább szörföztem – mesélte az Euronews.com-nak. Délutánra a szeme bevörösödött és rendkívül fáradtnak érezte magát. Az influenzához hasonló tünetek két nap múltán eltűntek. A kellemetlen élményt az ostreopsis nevű alga toxikus változata okozhatta.

Az ostreopsis barnás-vöröses színű, de mikroszkopikus mérete miatt általában nem látható. Kivéve, amikor úszó virágzatot alkot. Az alga toxikus változatát ovatának nevezik, és trópusi vizekből került a közelünkbe. Az algához köthető járványok főként nyaranta fordulnak elő, amikor a víz hőmérséklete meghaladja a húsz fokot. A mikroalgákat először Franciaország partjainál figyelték meg 1972-ben, mára rendszeresen megjelennek Franciaország, Olaszország és Spanyolország Földközi-tengeri partvidékein.

Az első nagyobb fertőzést Szicíliában észlelték 2008-ban. A helyi hatóságok akkor kampányt indítottak, hogy megfékezzék az ostreopsis ovata terjedését. A trópusi alga Nápoly térségében is riadalmat keltett, emiatt jelentősen csökkent a fogyasztásra alkalmas tengeri kagylók forgalma.

Bár a tengeri permet belélegzése a fertőzés leggyakoribb módja, bőrrel érintkezve és a vizet lenyelve is megbetegedhet a nyaraló. A tünetek általában az algákkal való közvetlen vagy közvetett érintkezést követő órákon belül jelentkeznek, és néhány napon belül eltűnnek.

Leginkább a szörfösök vannak kitéve veszélynek, akik általában több időt töltenek a vízben, mint az úszók és a fürdőzők. Ugyanakkor az algák a vízpermettel egészen a partmenti kávézókig és üzletekig is eljuthatnak.

– A szörfösök a világ minden tájáról érkeznek ide, de nem feltétlenül hallgatnak az algákkal kapcsolatos figyelmeztetésekre, de mi garantálni akarjuk a biztonságukat – mondta Marc Valmassoni, a Surf Rider Europe szóvivője az Euronews-nak.

Indokolt az előrelátás, hiszen míg az úszók egyszerre 10-15 percet töltenek a vízben, a szörfösök lényegesen tovább maradnak ott. Egy szörfös átlagosan egy csésze víznek megfelelő mennyiségű vizet iszik szörfözésenként.

A szörfösök mellett a strandon dolgozók – például a vízimentők – is ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Carole Castini, az ANSES szóvivője szerint a légzési problémákkal küzdő embereknek is ébernek kell lenniük.

2021-ben a baszk tengerpart Biarritz, Saint-Jean-de-Luz és Bidart több strandját lezárták az ostreopsis magas szintje miatt. Maïder Arosteguy, Biarritz polgármestere azt mondta az Euronews.com-nak, hogy a strandok bezárása idén valószínűtlen. Ha az ostreopsis szintje mégis eléri a riasztási határértéket, a baszk régióban működő időjárási applikáció azonnal jelez a felhasználóknak.

Balatoni algák

A szakembereket is meglepte és készületlenül érte 2019 nyarán a múlt század nyolcvanas éveit idéző algásodás a Keszthelyi- és Szigligeti-medencében. Fecskemoszatok, majd a velük együtt elszaporodó fonalas cianobaktériumok jelentek meg hatalmas tömegben.

A Balatonban a múlt század nyolcvanas éveiben a lebegő mikroszkopikus algák (fitoplankton) túlzott elszaporodása veszélyeztette a vízminőséget. A túlzott mértékben elszaporodott algák csökkentik a víz átlátszóságát, a víznek kellemetlen ízt és szagot kölcsönöznek, ráadásul nyáron, az üdülési szezonban a legtömegesebbek. Tetézi a bajt, hogy nyaranta a tóban a kékalgák (cianobaktériumok) az uralkodó szervezetek, amelyek az édesvízi algák közül egyedüliként méregtermelésre is képesek. A cianobaktériumok toxinjai – olvasható az Mta.hu-n - a fürdőzőknél bőrirritációt, nyálkahártya-gyulladást, szemgyulladást, a fürdés közben véletlenül lenyelt víz pedig hányást, hasmenést okozhat.

Általános tapasztalat, hogy a jelenség kialakulása szorosan összefügg az időjárással. A vízhőmérséklet csökkenése, együtt járva az erőteljes szél okozta felkeveredéssel, szaporodásukat gátolja, lassítja. Az egyes nyarak eltérő időjárási viszonyai játszhatnak döntő szerepet abban, hogy azonos külső foszforterhelés mellett a tó algásodása egyik évről a másikra jelentős különbséget mutathat.

Borítókép: Nem tűnik veszélyesnek, pedig nagyon sok problémát okoz ez az alga (Fotó: Shutterstock)