A pszichózis az az állapot, amikor az érintettnek a valósággal való kapcsolata sérül, súlyos esetben akár teljesen meg is szűnik. Ilyenkor olyan dolgokat hallhat vagy láthat, gondolhat, amelyek nem valóságosak. Megnyilvánulhat hallucinációk vagy téveszmék formájában, például abban a hitben, hogy az emberek összeesküdtek, hogy kémkedjenek utána vagy kárt okozzanak neki. Egyes esetekben a jelenséget traumatikus élmény, súlyos stressz, kábítószer-használat vagy gyógyszeres kezelés mellékhatása idézheti elő.
A téveszme racionális okfejtéssel nem dönthető meg, a beteg nem győzhető meg a gondolat valótlanságáról. Már pedig valamit tenni kell, hiszen a gondolkodás zavara, a téveszmék megléte indokolatlan bizalmatlansághoz, gyanakváshoz vezethet a környezettel szemben (paranoia).
A pszichotikus betegek általában nem ismerik fel, hogy tüneteik kórosak, nem érzik magukat betegnek, és úgy gondolják, hogy nincs szükségük orvosi segítségre. A pszichózist azonban mindig kezelni kell, de nem mindegy, hogyan. A kezelés általában antipszichotikus gyógyszereket és tanácsadó terápiákat jelent, amelyek segíthetnek az érintettnek a megküzdési stratégiák kidolgozásában.
Brit pszichiáterek szerint az első alkalommal pszichózisban szenvedő betegeknél agyi vizsgálatokat kell végezni, hogy kizárják a mögöttes testi betegségeket. Egy több mint 1600, a pszichózis első fázisában szenvedő beteg vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy az agyi MRI-vizsgálat körülbelül hat százalékuknál olyan rendellenességet mutatott ki, amely más diagnózishoz, majd az érintettek klinikai ellátásának megváltoztatásához vezetett. A szkennelésekkel kimutatott állapotok közé tartozott az agyvelőgyulladás, bizonyos agydaganatok, fertőzések, stroke vagy a demencia.
– A pszichózisban szenvedő betegeknek más típusú testi betegségük vagy állapotuk is lehet, amely a tüneteket okozza, és amelyek MRI-vizsgálattal azonosíthatók – utalt az eredményre Graham Blackman, az Oxfordi Egyetem pszichiátere, a kutatás első szerzője.
Jóllehet hatásos eljárásnak tekintik az agy MRI-vizsgálat elvégzését az újonnan diagnosztizált pszichózisos betegeknél, de ez jelenleg nem kötelező. A brit National Institute for Health and Care Excellence korábbi értékelése nem javasolta az összes beteg szkennelését, mert nem volt világos, milyen gyakran fedeztek fel klinikailag jelentős agyi rendellenességeket.
– Gyakran nehéz megszervezni egy MRI-vizsgálatot, mert az nem része a rutinellátásnak – mondta a Theguardian.com-nak Graham Blackman. A kutató tudott olyan agydaganatos betegekről, akik hónapokat vártak a diagnosztikai vizsgálatra, ami késleltette az életmentő kezelésüket.
– Úgy érezzük, hogy ez a tanulmány egy kritikus tudásbeli hiányosságot orvosol ezen a területen azáltal, hogy kimutatja, a klinikailag jelentős eltérések elég gyakran fordulnak elő ahhoz, hogy indokolttá tegye az MRI-vizsgálatot az első alkalommal pszichózisban szenvedők diagnosztizálásánál – mondta Philip McGuire professzor, az Oxfordi Egyetem munkatársa.
