Szeretetteljes kapcsolatokkal lehet megelőzni a pszichés problémákat

Világszerte tapasztalat, hogy meredeken emelkedik a pszichés problémákkal küzdő fiatalok száma, egyre gyakoribb a kortársbántalmazás, a fiatalkori agressziótünetek. Itthon is növekszik a nevelési tanácsadásért folyamodó szülők, valamint a gyermekpszichiátriára kerülő gyerekek száma. A 10–20 év közötti korosztályban már magasabb a mentális betegségek száma, mint az összes többi betegségé együttesen – hangsúlyozzák a Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek. A köznevelésben már az óvodától elkezdődnek a mentál­higiénés és bántalmazásellenes programok, amelyek sok ezer gyerekhez eljutnak, ám az ország bizonyos régióiban alig vagy egyáltalán nincs szakember, aki ellássa a pszichésen beteg fiatalokat.

Sok kamasz érzi magát magányosnak, mert a szülei túlterheltek és gyakran képtelenek ráhangolódni gyerekeik gondjaira Fotó: Bach Máté

Tanárt és diákot is késeltek meg nemrég iskolában, az Óbudai Egyetem negyedik emeletéről kivetette magát az egyik hallgató, két nádudvari kamasz lány pedig diáktársuk brutális megalázásáért és megveréséért került a vádlottak padjára – csak néhány kiemelten súlyos ügy az elmúlt három hónap sajtóhírei közül, amelyek alátámasztják azt a közvélekedést, hogy egyre több a problémás, agresszív, túlterhelt, stresszes és szorongó fiatal. Hogy az oktatási rendszer milyen prevenciós eszközökkel veszi fel a harcot a jelenséggel, mit tehet a szülő, és készen áll-e az orvosi beavatkozást is igénylő esetek gyarapodására az egészségügy, azt egy gyermekpszichiáter, egy gyermekpszichológus és a szaktárca adatainak segítségével próbáljuk körbejárni.

Alkohol, dohány és drog

Úgy tűnik, nemcsak mennyiségi változásról van szó, hanem az esetek súlyosságában is kedvezőtlen tendencia mutatkozik, egyre több olyan tanuló van ugyanis, akinek a pszichés gondjai megoldásához már nem elég a család, az iskola, sőt sokszor a pszichológus segítsége, hanem kórházi ellátásra, gyermekpszichiáterre van szüksége.

– A legújabb nemzetközi és hazai kutatások szerint a fiatalok minimum három, de akár 18 százaléka is szenvedhet jelentős funkciókárosodással járó pszichés zavarban, és számuk folyamatosan emelkedik. Hazánkban a pszichés zavarok a megbetegedések sorában az ötödik helyen állnak. A 10–20 év közötti korosztályban magasabb a mentális betegségek száma, mint az összes többi betegségé együttesen, bár a számuk tízéves kor alatt is jelentős. Az addiktológiai helyzettel kapcsolatos felmérésekből szintén az derül ki, hogy a fiatalok egyre többen és egyre korábban fogyasztanak rendszeresen alkoholt, dohányoznak és próbálnak ki kábítószert – sorolja az elkeserítő adatokat Máttyus Anna gyermekpszichiáter, a Szent János-kórház orvosa.

Mint mondja, munkájuk során a gyakorlatban is tapasztalják a fenti trendet, évről évre több beteg fordul hozzájuk. Hozzáteszi, a növekedésnek az is oka, hogy országosan kevés az ellátóhely. Főleg olyan intézményből van kevés, ahol komplex rehabilitációs-terápiás segítséget kaphatnak a fiatalok és családjaik.

Bántalmazták őket

A doktornő azt mondja: a hozzájuk forduló fiatalok legnagyobb részénél nem is egy, hanem egyszerre több pszichés nehézség áll fenn. – Sok gyerek kerül be hozzánk szorongásos problémákkal, testi betegséget kísérő pszichés zavarral. Egyre több bántalmazott fiatallal találkozunk, sokuknál komoly családi patológia van a háttérben. Nő az önsértő és az öngyilkossági gondolatokkal küzdők száma is. Addiktológiai­ betegeket csak ritkán tudunk fogadni, az ő előzményükben gyakran találunk gyermekkori abúzust, elhanyagolást. A betegek számának növekedése mögött egyébként a hatékonyabb felismerés mellett a korábban elvétve előforduló nehézségek (például étkezési zavarok) számának emelkedése is áll.

Hozzátette: míg az óvodások körében főleg szorongásos és viselkedészavarokkal találkoznak, az iskolások köré­ben a kortárs kapcsolati nehézségek, a teljesítményszorongás és az önértékelési zavarok jellemzők. Serdülőkorra az evészavarok, a szerhasználat és a hangulati zavarok jelennek meg, illetve tipikusan erre a korra tehető a korai kezdetű, nagy pszichiátriai kórképek indulása, mint például az endogén depresszió, a mánia vagy a pszichózis.

Szülői bizonytalanság

– Egyre több szülő keresi fel a nevelési tanácsadást nyújtó pedagógiai szakszolgálatokat is – ezt már ­Tompa Gyöngyvér gyermekpszichológus mondta lapunknak, aki a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat hatvani tagintézményét vezeti. Tapasztalatai szerint leg­gyakrabban akaratosság, dacosság, beilleszkedési, tanulási, magatartási, alkalmazkodási nehézségek, a figyelem és a kitartás hiánya, agresszió vagy dühkitörés miatt panaszkodnak a szülők.

– A gyermeknevelési kérdésekre kapott ellentétes információk szorongást kelthetnek a szülőkben, így sokszor inkább az ő bizonytalanságukra derül fény, mintsem a gyermek pszichés betegségére. Ugyanakkor nemzetközi tapasztalat az, hogy manapság bizonyos pszichés tünetek markánsabban jelentkeznek, mint régebben: felerősödni látszik a gyermek- és fiatalkorúak körében az agresszió – hangsúlyozta.

Sok kamasz érzi magát magányosnak, mert a szülei túlterheltek és gyakran képtelenek ráhangolódni gyerekeik gondjaira
Fotó: Bach Máté

A helyzetet nehezíti, hogy a kormányzati törekvések ellenére még mindig kevés az iskolapszichológus, a gyermekpszichiátria évek óta a hiány­szakmák közé tartozik, és a mentális betegek ellátását, gondozását végző egyéb munkakörökben is hiány van. A köznevelési törvény 2013 óta írja elő, hogy 500 fős létszám felett az iskoláknak kötelező pszichológust alkalmazniuk, mivel azonban az intézmények jó része ennél kisebb, így bevett gyakorlat, hogy több iskola együtt alkalmaz egy szakembert, a segítség tehát nincs folyamatosan jelen.

Mentálhigiéné ovisoknak

A köznevelésben egyébként számos prevenciós, mentálhigiénés program működik, ami a diákok lelki egészségét hivatott megőrizni és a konfliktuskezelésüket javítani. Többségük a rendőrség bevonásával bűnmegelőzési célokat is szolgál. Nemrégiben Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szedte össze a legfontosabb kezdeményezéseket egy parlamenti írásbeli válaszában. Különböző aspektusokból és a korosztálynak megfelelő eszközökkel, de nagyjából mindegyik a személyiség és ítélőképesség fejlesztésére fókuszál, hatékony vitarendezésre, toleranciára próbálja tanítani a gyerekeket, és felhívja a figyelmüket a függőségek veszélyeire.

Rétvári ­Bence a 2018-as tanévből közölt adatokat, eszerint például az Ovizsaru programban akkor csaknem 17 ezer gyerek vett részt, az általános iskolásoknak szóló DADA-programba 303 iskola 21 222 gyermekét vonták be, az Ellenszer program 48 iskola két és félezer tanulójához jutott el, míg az Iskolai bűnmegelőzési tanácsadói programmal csaknem 115 ezer diákot értek el.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsnak szintén vannak iskolai preven­ciós programjai, tanárképzésekkel, családi és iskolai napokkal, táborokkal. Emellett – a teljesség igénye nélkül – elérhető még a NyugiOvi program, az Alternatív vitarendezési projekt, a finnektől adaptált KiVa, és a Magyar Nemzet által korábban már bemutatott, tanári továbbképzéseket is kínáló Enable program. Ezek szintén a bántalmazás ellen vértezik fel a diákokat. A késelős eseteket követően egyébként a kormányfő felkérte a belügyminisztert, hogy tekintsék át az iskolarendőrség működését és szükség esetén szigorítsák azt.

Kevés a hiteles minta

A megelőzés elsődleges terepe ugyanakkor a család kell hogy legyen, ebben szakértőink is egyetértenek. Tompa Gyöngyvér azt mondja, maga az agresszió evolúciós örökségünk, és fontos, hogy a szülők próbálják megérteni a gyermek erőszakos viselkedését, miközben a konvencionális viselkedés alakítására törekszenek.

– A nevelés az élet legkorábbi szakaszában elkezdődik. Azzal, hogy nem hagyják sírni a csecsemőt, figyelnek rá, azt tanítják a számára, hogy fontos „mondani”, jelezni a problémát, azt tanítják, hogy próbálkozni kell, mert a próbálkozás sikerrel járhat. Ez a tudás alapvetően meghatározza a későbbi társas környezethez való viszonyulást, az alkalmazkodást, támogatja őket abban, hogy kitartók és érdeklődők, másokra figyelők és együttműködésre képesek legyenek, hogy a közösségért tevékenykedni tudjanak – magyarázta a gyermekpszichológus.

Hozzátette: az óvoda és az iskola szerepe azért is meghatározó, mert a gyerek itt tapasztalhatja meg, hogy nemcsak a versengés, hanem a kommunikáció, a kooperáció is elvezethet a jó teljesítményhez, a jó élményhez. – A pszichés tünetek kialakulását célszerű megakadályozni, de soha nem késő beavatkozni a harmonikus személyiségfejlődés érdekében – szögezte le.

Máttyus Anna szintén azt mondja, hogy a megfelelő testi és lelki fejlődéséhez a fogantatás pillanatától szeretetteljes légkörre van szükség.

– Fontos lenne, hogy a gyerekek olyan családban növekedjenek, amelynek biztonságot adó határai vannak, ahol érzé­seiket szabadon megélhetik, félelem nélkül tehetik fel kérdéseiket. Önbecsülésükhöz szerető kapcsolatokra lenne szükség. Ehelyett a mai technokrata kultúra veszi körül őket, ami kiölheti belőlük a természetes kíváncsiságot, eltompítja a tudás utáni vágyat. A kortársakra nem barátokként, hanem vetélytársakként tekintenek, akiken belső feszültségeiket vezethetik le. Soha nem látott méreteket ölt napjainkban a kortársbántalmazás, a fiatalok mások és saját maguk felé irányuló agresszió­ja és a közöny. A gyermekek nagyon kevés hiteles mintát látnak maguk körül, megszűntek az összetartó, többgenerációs nagycsaládok. Sok szülő túlterhelt, magányos, képtelen gyermekei problémáira ráhangolódni – állapította meg a gyermekpszichiáter.

Kitért arra is, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó­központ 2018-ban indított egy projektet, amelynek célja többek között a 18 év alattiak lelki egészségi állapotának javítása, a gyermekpszichiátriai és addiktológiai ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése. – Az igazi változáshoz a szakemberek számának növekedése, a képzések, az ismeretterjesztés, illetve a szűrés mellett fontos lenne egy össztársadalmi szemléletváltás, ahol a pénz, a hatalom, a rivalizálás és a siker helyett az ember, egymás megértése, megsegítése kerülne előtérbe – fűzte hozzá.