A 2024 BX1 jelű kisbolygó a harmadik, amit Sárneczky Krisztián azelőtt fedezett fel, hogy az becsapódott volna bolygónkba. A nagyjából egy méter átmérőjű égitestet a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövével találta meg szombat éjjel. A magyar mellett más obszervatóriumok is elkezdték figyelni az aszteroidát, amiről gyorsan kiderült, hogy az apró űrszikla hamarosan eltalálja bolygónkat. Németország északkeleti régiója felett lépett a légkörbe, az amatőr csillagászok megfigyelhették a megsemmisülését.
A 2024 BX1 az Apollo földközeli kisbolygók csoportjába tartozik. Ezekre az jellemző, hogy pályájuk keresztezi a Föld pályáját, bolygónknál jobban megközelítik a Napot, illetve keringési idejük egy évnél hosszabb. Ezekből eddig hozzávetőleg 19 ezret fedeztek fel, közülük kétezer potenciálisan veszélyt jelenthet a Földre. Közéjük tartozott az az űrobjektum is, amely az oroszországi Cseljabinszk közelében robbant fel a légkörben 2013-ban. A 17-18 méteres objektum megsemmisülése a Hirosimánál ledobott atombomba csaknem harmincszorosával egyenértékű energiát szabadított fel.
Ugyancsak Sárneczky Krisztián csillagász fedezte fel azt a kisbolygót, amely 2023. február 13-án hajnalban csapódott be a La Manche csatorna térségében. Az egy-két méteres égitestet szintén a Piszkéstetői Obszervatórium hatvanéves speciális nagy látószögű Schmidt-tácsövével látta meg. Az észlelést követően – nagyjából kétszázezer kilométerre volt akkor az aszteroida a Földtől – a kisbolygó hat és fél óra alatt érte el bolygónk légkörét. Az ilyen, néhány méteres átmérőjű kisbolygók kilencven százaléka elég a légkörben, és csak kisebb darabok érik el a Földet. Ez a kisbolygó méreténél fogva nem okozhatott bajt, mivel nagyjából 30-40 kilométeres magasságban egy nagy robbanást követően szétesett. A Föld légköre egyébként védelmet nyújt az ilyen méretű űrszikláktól, azonban a 30-40 méteres kisbolygók lakott területre zuhanva katasztrófát is okozhatnak. Ezért van nagy jelentősége a Földet súroló kisbolygók megfigyelésének.
A kicsik mellett olykor nagyok is érkeznek. 2022 januárjának közepén 1,93 millió kilométeres távolságban száguldott el az 1994 PC1 jelű, 1,3 kilométer átmérőjű kisbolygó. (Háromszor akkora, mint a New York-i Empire State Building.) Ezt az égitestet a nagyobb méretű földközeli, potenciálisan veszélyes kisbolygók közé sorolták. Szerencsére a veszélyes kisbolygó-becsapódások ritka események, ám a földtörténet során időről időre átalakították bolygónk élővilágát. Valószínűleg egy ilyen becsapódás okozta a dinoszauruszok vesztét 65 millió évvel ezelőtt. Akkor 12-15 kilométer átmérőjű kisbolygó találta telibe a Yucatán-félszigetet.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont az elmúlt években a Piszkéstetői Obszervatóriumot minden lehetséges forrás felhasználásával fejlesztette. Ennek is köszönhető, hogy Sárneczky Krisztián a világ három leghatékonyabb kisbolygó-felfedezőjének egyike. Kiugró eredményeinek egyik oka a 25 éves kutatói tapasztalata, a másik a megfelelő műszerezettség. A piszkéstetői Schmidt-távcső a világ öt legjobb, földsúroló aszteroidák után kutató berendezése között van.
A magyar csillagász már a harmadik, bolygónkba csapódó égitestet észlelte – erre rajta kívül csak amerikaiak voltak képesek. Bár nemcsak Sárneczky Krisztián és az amerikai csillagászok kutatják az eget, de mások eddig nem álltak elő hasonló eredménnyel. Mi a magyar csillagász titka? Az elhivatottság, a tehetség, a szakmai tapasztalat vagy valami másnak az eredménye? – A három keveréke, illetve az alkalmazkodóképesség. Engem nem kötnek az amerikai kongresszus által kitűzött és a pénzt adó NASA által elvárt célok, amelyek más keresési technikát igényelnek. A Föld-súroló kisbolygók keresésében igazi nagyhatalom vagyunk, a becsapódó égitesteken felül is – tájékoztatott Sárneczky Krisztián, akinek a felfedezése célzott kisbolygókeresés eredménye volt. Fotózta az eget, és a képeket azonnal átvizsgálva találta meg az addig ismeretlen égitestet. Mindez múlt szombat éjjel fél tizenegy körül történt. Ez megszokott dolog nála, hiszen egy csillagász gyakran fordított életet él – amikor sötét van és derült az égbolt, ő dolgozik. A minap is reggel fél hatig kereste a kisbolygókat.
Borítókép: Az elmúlt húsz évben összesen nyolc ilyen módon elenyésző égitestet észleltek (Forrás: Webcam Augustusplatz)
