Az elemző írásból kiderül, hogy a román dominanciájú önkormányzat visszafordíthatatlan városképi rombolásokat és magyarellenes lépéseket hajt végre még manapság is. Mindez a magyar világban, vagy legalábbis erős helyi magyar érdekképviselet mellett pedig nem történhetett volna meg – jegyzi meg a szerző.
Balázs D. Attila megvilágítja, hogy a nagy nyilvánosság felé főképp csak a váradi szecessziós paloták felújításait kommunikálják, amit kritika nélkül gyakran a magyar sajtó is átvesz. Pedig ezek a renoválások is főképp csak azért valósultak meg, mert a román vezetésű önkormányzatnak „megtetszett” a szecesszió, annak kozmopolita jellege, és ebből próbálnak turisztikai vonzerőt kovácsolni. Persze úgy, hogy a magyar gyökereket a legkülönbözőbb formában palástolják – teszi hozzá.
A cikk bemutat és egyben felhívja a figyelmet több műemlékrombolásra, a hagymakupolás honfoglalás legújabb példáira, a helyi magyar régészeti leletek elpusztítására, a jelenkori magyar temetőrombolásokra és arra az egyre nyilvánvalóbb román törekvésre, hogy a magyar múlt építészetileg is háttérbe szoruljon a Szent László királyunk alapította városban.
A szerző jegyzi a Magyar Nemzet portálon megjelent Időutazás a magyar múltba című 130 részes esszésorozatot is, ahol csodálatos, korabeli képeslapokon keresztül mutatja be Magyarország történelmét.
A teljes cikk magyar organikus építészet legfontosabb lapjának honlapján olvasható.
Borítókép: A premontreiek temploma és a máig vissza nem szolgáltatott főgimnáziuma (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye.)
