Brutális látlelet: román katonák masíroztak Nagyváradon
Estébe nyúló katonai parádéval ünnepelték meg szombaton Nagyvárad román megszállását.
A kérdésre adott válasz egy határozott igen, ám először a kutatóknak egyes bálnák példátlanul sokféle kommunikációjának arzenálját kell összegyűjtenie és elemezne.
a miénknél hatszor nagyobb agyú nagy ámbráscetek (physeter macrocephalus) bonyolult társadalmi életet élnek,
amelyek idejük nagy részét szocializálódással és a különböző hangok cseréjével töltik. Ezek az üzenetek lehetnek rövidek, mondjuk tíz másodpercesek, de akár fél órán keresztül is tarthatnak.
A bálnahangok bonyolultsága és időtartama azt sugallja, hogy elvileg képesek egy összetettebb nyelvtan bemutatására, mint más nem emberi állatok – mutattak rá a kutatók az arXiv.org szerveren publikált tanulmányban.
A publikáció az úgynevezett Ceti (Cetacean Translation Initiative) néven ismert, interdiszciplináris projekt keretében vázolja fel annak a tervét, hogyan tudják dekódolni az állatok kommunikációját.
A különös „csettintési szekvenciákat” először az állatok hangfelvételeinek összegyűjtésével, majd a gépi tanulás segítségével próbálják meg dekódolni.
A Ceti tudósai úgy döntöttek, hogy azért a nagy ámbrásceteket tanulmányozzák, mivel kattintásaik szinte Morse-kódszerű felépítésűek, amelyet a mesterséges intelligencia könnyebben elemezhet.
Az a kevés, amit ma a tudomány tud a nagy ámbráscetekről, azt mind nemrégiben tanulta meg. A Ceti által közzétett új kutatás szerint csak az 1950-es években vette észre a kutatók világa, hogy az állatok hangokat adnak ki.
Most azonban úgy tűnik, hogy ez a csettintés kettős célt szolgál – írja a Woods Holes Oceanográfiai Intézet. „A nagy ámbráscetek akár 1200 méter mélységbe is lemerülhetnek, vagyis háromszor mélyebbre, mint a kutató tengeralattjárók; mivel ilyen mélységben abszolút sötétség van, ezért ezeket a hangokat úgy alakították ki, hogy a kattintásokat echolokációra használhatják.”
Ugyanezt a kattintási mechanizmust használják társadalmi kommunikáció során is, bár ezek a hangok egy kicsit másként hangzanak.
– Mindez nagy kihívást jelent, mivel a nagy ámbrásceteket nagyon nehéz tanulmányozni – mondta David Gruber, tengerbiológus, a Ceti projekt vezetője a LiveScience online tudományos portálnak. – Ám most valóban megvannak azok az eszközeink, amelyekkel mindezt mélyebben meg tudjuk vizsgálni olyan módon, amire eddig nem voltunk képesek.
Hozzátette: ezek az eszközök magukban foglalják a mesterséges intelligenciát, a robotikát és a drónokat.
A Ceti projektben jelenleg mintegy százezer spermium bálna csettintésről készítettek egy adatbázis, amelyeket a tengerbiológusok hosszú évek alatt szorgalmasan gyűjtöttek össze, ám a gépi tanulási algoritmusokhoz nagyjából négymilliárdra lehet szükség.
Ennek a hiánynak a leküzdésére a Ceti számos automatizált csatornát hozott létre a bálnák felvételeinek összegyűjtésére.
Idetartoznak a víz alatti mikrofonok, amelyeket a nagy ámbráscetek által látogatott vizekben helyeznek el, illetve olyan mikrofonok, amelyeket légi drónok alkalmaznak, amint észreveszik a felszínen gyülekező állatok egy csoportját, sőt olyan robothalak is léteznek, amelyek
észrevétlenül követhetik és távolról hallgathatják a bálnákat.
A szakemberek szerint azonban a hangot nehezebb elemezni, mint a szöveget. Kihívást jelenthet például, ha egy szót el kell kezdeni és befejezni.
– A kimondott szavak közötti korlátok egyértelműbbek és kevésbé szabályosak, ezért a mintákhoz több adatra lehet szükség – mutatott rá Sharma. – Emellett nehézséget jelent, hogy azok a világok, amelyekben ezek a bálnák élnek, nagyon különbözők, ezért a viselkedésük is nagyon eltérő lehet.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Pexels
Estébe nyúló katonai parádéval ünnepelték meg szombaton Nagyvárad román megszállását.
A mesterséges intelligencia vezérelte térdműtétről szólt a mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada egyik első híre a Delta című műsorban.
A Voyager-1 űrszonda van a legtávolabb jelenleg a Földtől.
Ritka alkatrészeket is beszerezhettek a gyűjtők ezen a különleges eseményen, amit idén még háromszor megismételnek ugyanitt.
Időjárás előrejelzés napsütés gomolyfelhők
Nukleáris apokalipszis jöhet
„Mégsem vagyunk megfelelő partnerek...” – drámai döntés született a Házasság első látásra műsorában
A Magyarországra készülő kínai elnök alaposan odaszúrt az Egyesült Államoknak
Őrült tavaszi szerelem: 3 csillagjegyre most igazi boldogság vár
Az orosz-ukrán háború 793. napja – az orosz győzelem kulcsa: Csasziv Jar
Ezt még nem láthattad tőle! Till Attila többször elsírta magát
Női kézi NB I: a Mosonmagyaróvár 43 gólt dobott a Dunaújvárosnak
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)
A világ legjobb csapata újra Budapesten (hirdetés)
Estébe nyúló katonai parádéval ünnepelték meg szombaton Nagyvárad román megszállását.
A mesterséges intelligencia vezérelte térdműtétről szólt a mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada egyik első híre a Delta című műsorban.
A Voyager-1 űrszonda van a legtávolabb jelenleg a Földtől.
Ritka alkatrészeket is beszerezhettek a gyűjtők ezen a különleges eseményen, amit idén még háromszor megismételnek ugyanitt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.