Megállapították, milyen hosszú egy nap a Vénuszon

Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban számoltak be – írja az Origó.

Forrás: origo.hu2021. 04. 30. 18:24
null
Vénusz Forrás: Flickr
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénusz bolygón 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig.

A Vénusz forgási sebessége pedig állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd lelassítja forgását. Ez a Földdel is megtörténik, viszont itt ez csak egy milliszekundumos változásokat okoz egyik napról a másikra. A hatás sokkal drámaibb a Vénuszon, mivel annak légköre nagyjából 93-szor nagyobb tömegű, mint a Földé.

Megállapították azt is, hogy a Vénusz pontosan 2,6392 fokkal dől egyik oldalára.

A mérések alapján kiszámíthatóvá vált, hogy a bolygó magja mintegy 3500 kilométeres, tehát a Földéhez hasonlatos. Azt egyelőre nem tudták megállapítani, szilárd vagy folyékony a mag.

Vénusz
Fotó: Flickr

A Vénusz a testvérbolygónk, mégis ismeretlenek voltak számunkra ezek az alapvető tulajdonságai„- mondta Jean-Luc Margot, a UCLA tudósa, a kutatás vezetője.

A Vénuszban és a Földben sok a közös: mindkettő sziklás bolygó, hasonló méretű, tömegű és sűrűségű. Mégis teljesen eltérő módon formálódtak.

Az olyan alapvető ismeretek, mint hogy hány órás egy vénuszi nap, fontos információkkal szolgálnak a két bolygó fejlődésének megértéséhez. A Vénusz forgása és orientációja alapján megállapítható, hogyan oszlik el a tömege. A belső szerkezetéről szóló ismeretek betekintést engednek fejlődésébe, vulkanikus történelmébe és felszíne változásaiba.

A pontos adatok ismeretének hiánya ugyanakkor a bolygón a jövőbeli leszállási kísérletek során akár 30 kilométeres hibákat is eredményezhet.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Flickr

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.