Sokkal több szakorvos gyógyít tüdőrákot a közeljövőben hazánkban

Harminc fiatal szakorvos számára nyílk lehetőség péntektől részt venni a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján (SEPK) induló „preceptorship programban” amelyben elsajátíthatják a tüdődaganatok ellátásának legújabb tudományos és klinikai megközelítéseit.

Illusztráció Fotó: Pexels

Szakorvosképzés indul a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján (SEPK) a tüdőrák elleni küzdelem erősítése érdekében – tudatta az MTI. Közleményükben azt írták: a tüdőrák korai felismerése és korszerű kezelése ma már egyre több beteg számára biztosít hosszabb túlélést és jobb életminőséget, s ennek egyik kulcsa a modern diagnosztika és a multidiszciplináris szemléletű ellátás.

A klinika az MSD Magyarországgal partnerségben szervezett, pénteken induló „preceptorship programja” ennek jegyében nyújt lehetőséget harminc fiatal szakorvos számára, hogy elsajátítsák a tüdődaganatok ellátásának legújabb tudományos és klinikai megközelítéseit.

Az elmúlt időszakban, a járóbeteg-ellátás korszerűsítése során 

több rendelő és betegellátó helyiség újult meg, valamint egy úgynevezett endobronchiális ultrahang rendszert állítottak munkába. 

Utóbbi egy korszerű diagnosztikai technológia, amely lehetővé teszi a nyirokcsomók és a tüdődaganatok pontos mintavételét, ami a molekuláris diagnosztika és a személyre szabott onkológiai kezelés szempontjából kulcsfontosságú. Az évente mintegy harmincezer járóbeteget ellátó Pulmonológiai Klinika emellett számos hazai és nemzetközi klinikai vizsgálatban is részt vesz, amelyek révén a betegek egy része a legkorszerűbb innovatív terápiás készítményekhez is hozzáférhet. 

Mint ahogyan korábban a Magyar Nemzet megírta, a statisztikák szerint a tüdőrák ötven év felett, korábban vagy jelenleg is aktívan dohányzó személyeknél alakul ki a leggyakrabban. 

A tüdőrák a második leggyakoribb daganatos elváltozás a nyugati országokban, és a legelső helyet foglalja el a halállal végződő daganatos megbetegedések között. Nem minden tüdőrák alakul ki dohányzás miatt, de a passzív dohányzás mint kiváltó tényező egyre inkább előtérbe kerül. 

Kisebb arányban kiváltó okként szerepel a munkahelyi ártalom, a munkavégzés során használt anyagok (azbeszt, sugárzás, arzén, króm, nikkel, klórmetil-éter, mustárgáz) belélegzése. A tüdőrákok komplex genetikai és epigenetikai elváltozásokat mutatnak, amelyek fokozatosan alakulnak ki és vezetnek rosszindulatú elváltozáshoz. Számos olyan génvariáció ismert, amely hajlamosít a tüdőrákra, vagyis befolyásolja a dohányzás tüdőrákot kiváltó kockázatát.

Az Egészségvonal oldaláról kiderül, a tüdőrák viszonylag tünetszegény, ezért a daganat meglétére korai stádiumban többnyire véletlenszerűen, egyéb okból végzett vizsgálatok során derül fény.

A tüdőrák tünetei

• Mellkasi fájdalom – előfordulhat centrálisan elhelyezkedő daganatoknál, de gyakran észlelhető perifériás kiindulású, esetleg a mellkasfalat is beszűrő daganatoknál.
• Sípoló légzés (stridor) – a daganat hörgőn belüli (endobronchialis) növekedésének, szűkítésének vagy extrabronchialis összenyomás eredményeként alakul ki.
• Köhögés – sokszor a „dohányos köhögés” megváltozása hívhatja fel a figyelmet a tüdőrákra. A köhögés lehet köpetürítéssel kísért, valamint száraz köhögés. Rendszerint kínzó, különösen akkor, ha a daganat nagyobb hörgőből indul ki, arra ráterjed, vagy azt összenyomja.
• Vérköpés – elsősorban a centrális tüdőrák gyakori tünete. Lehet visszatérő, enyhe, vércsíkos köpet, máskor nagyobb mennyiségű vért tartalmazó.
• Nehézlégzés – tüdőrák esetén a helyi, a daganat kiterjedéséből eredő áttét okozta tüneteken kívül a besugárzás (irradiáció) és a kemoterápia mellékhatásaként is kialakulhatnak tünetek. Nehézlégzést okozhat a mellkasi folyadék és a hormontermelés tüneteként fellépő hörgőgörcs (bronchospasmus) is.
• Szívtünetek – szabálytalan szívverés, szívinfarktus elsősorban bal oldali, szívre terjedő daganatok esetében alakulhat ki.
• Légzési elégtelenség – különösen nagy kiterjedésű daganat, váladéktermelő alveolarsejtes rákban gyakori.
• Fulladás és rossz terhelhetőség – főként mellhártyadaganatban jelentkezik, mivel az ott termelődő gyulladásos izzadmány összenyomja a tüdőt.
• Dobverőujjak – a kéz- és lábujjak végeinek kiszélesedése.
• Étvágytalanság, súlycsökkenés, gyengeség – a betegség késői szakaszában jelentkező tünetek.

Komplex tüdőgyógyászati vizsgálat

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet márciusban komplex tüdőgyógyászati vizsgálatot végzett, amelyre nők jelentkezhettek, és amelynek része volt a tüdőrák korai felismerését célzó alacsony dózisú CT- (LDCT) szűrés is. Az OKPI akkor beszámolt arról: lezárult az Európai Unió által támogatott Solace-projekt, amelynek célja az volt, hogy a magas kockázatnak kitett lakosság számára elérhetővé tegye az alacsony dózisú CT (LDCT) segítségével végzett vizsgálatot, ami jelenleg nem része a hazai, szervezett állami szűrési rendszernek.

A nemzetközi Solace projektben 5190-en vettek részt, közülük 3273 nő. Pozitív radiológiai eltérést 213 esetben találtak (119 esetben nőknél), 53 embernél – köztük 34 nőnél – a vizsgálatok tüdőrákot igazoltak, és 636 esetben derült ki korábban nem ismert tüdőtágulat.

A szűréseken részt vevő személyek több mint egy százalékánál mutattak ki daganatos megbetegedést olyan stádiumban, amikor a kezelés még érdemben javíthatja a túlélési esélyeket. Az igazolt daganatos esetek közel kétharmada nő volt. Bár a tüdőrák korábban elsősorban férfiakat érintett nagyobb arányban, ma már a nők érintettségének növekedése egyértelmű.

A Solace tapasztalatai megerősítették azt is: a célzott, kockázatalapú LDCT-szűrés hatékony eszköz a tüdőrák korai felismerésében és a halálozás csökkentésében.

Közölték: az intézet a projekt eredményeire építve folytatja a prevenciós munkát. Az új európai együttműködések – köztük az EUCanScreen és a JARED projektek – további lehetőséget teremtenek arra, hogy a legmagasabb kockázatú csoportok számára korszerű, bizonyítékalapú szűrési programokat biztosítsanak.

Az epidemiológiai adatok szerint 2011 és 2019 között a 40-59 éves magyar férfiak körében a tüdőrák előfordulása mintegy 50 százalékkal csökkent, miközben a halálozás is évi 10 százalék körüli mérséklődést mutatott – derült ki korábban a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) onkopulmonológiai szekciója és az MSD Pharma Hungary Kft. közleményéből. A szakemberek a tavalyi év novemberében Budapesten megrendezett Közép-európai Tüdőrák Konferencia (CELCC) kapcsán ismertették a legfrissebb magyarországi epidemiológai adatokat, melyből kiderült, a tüdőrák Magyarországon is vezető daganatos megbetegedés, évente közel kilencezer új esetet diagnosztizálnak, és csaknem ugyanennyi, nyolc,-kilencezer beteg hal meg évente a betegség következtében. A tüdőrák ötéves túlélési aránya jelenleg 18,4 százalék, a magas halálozási arány egyik fő oka, hogy a betegséget az érintettek több mint felénél előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a daganat már nem műthető.

Bár a tüdőrák továbbra is vezető helyet foglal el a magyarországi daganatos megbetegedési statisztikákban, az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés látható mind a betegség előfordulásában, mind a halálozási mutatóiban.