Több daganatellenes védőoltás is létezik már

A védőoltások napjainkra nemcsak a fertőző betegségek ellen védenek, hanem olyan is van köztük, amely daganatmegelőző hatású. A WHO Európai Régiója minden évben megünnepli az európai immunizációs hetet, hogy felhívja a figyelmet az immunizáció szerepére a betegségek megelőzésében és az élet védelmében. A Magyar Nemzetnek Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ helyettes országos tiszti főorvosa válaszolt a témában.

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) helyettes országos tisztifőorvosa Fotó: Kurucz Árpád

– Nem újdonság az oltásellenesség, de meg kell különböztetnünk azokat a csoportokat, amelyek mereven elutasítják a védőoltásokat, azoktól, akik csak bizonytalanok, és edukációval, bizalomépítéssel segíthetők a döntéseikben. Az oltásellenes hangok a közösségi média térnyerését megelőző időkben valóban egy szűkebb réteget értek el. Komoly károkat okozott az oltásokba vetett bizalom tekintetében, hogy 1998-ban a Lancet folyóiratban megjelent Andrew Wakefieldnek egy tanulmánya arról, amelyben az MMR-oltás és az autizmus közt összefüggést vélt felfedezni. Ennek azonnali következményei lettek, például az Egyesült Királyságban meredeken csökkent a kanyaró elleni átoltottság mértéke, miközben a kanyaró egy rendkívül fertőzőképes kórokozó. Olyannyira, hogy amíg egy influenzás beteg egy-két másik fogékony személyt tud megfertőzni, addig egy kanyarós személy 16-18 fogékony személynek tudja átadni a fertőzést. 

– Mit tudtak tenni annak érdekében, hogy kevesebb áldozata legyen a kanyarónak?

– Ezzel a betegséggel szemben 95 százalék fölött kell tartani az átoltottság mértékét annak érdekében, hogy a kórokozó ne tudjon cirkulálni a lakosságban. Ha az átoltottság erről a magas szintről elkezd csökkenni, rögtön megjelenhet a kanyaró. A Lancet 2010-ben visszavonta Wakefield tanulmányát, mert kiderült, hogy nem megalapozott – ennek ellenére még ma is hivatkoznak rá. Az országok saját maguk határozzák meg az oltási programjaikat szakmai érvek és bizonyítékok alapján. Ezek nem statikus tervek, hanem a körülmények tükrében változnak, akár a járványügyi helyzetre tekintettel, vagy ha egy új védőoltást engedélyeznek. Nagyon fontos a háziorvosok, a gyerekorvosok és a védőnők szerepe az oltási program végrehajtásában. Meghatározó emberi tényező a bizalom, hiszen ha a szülő bízik a gyerekorvosban, a védőnőben, akkor bátran felteheti a kérdéseit, megoszthatja a kétségeit, és szakmai alapú, megnyugtató válaszokat kaphat. Emellett fontos a lakosság bizalma a szakmai intézményrendszerben is, amely hiteles információforrásként szolgál.

– Kijelenthetjük, hogy biztonságosak az oltások, és hogy nem okoz autizmust a kanyaró elleni vakcina?

– Abszolút. A vakcinákat szigorú szabályok szerint tervezik, engedélyezik és gyártják. Csak olyan oltóanyag kerülhet forgalomba, ami az előny és a kockázat mérlegén egyértelműen az előny irányába mutat, tehát hatékony és biztonságos. Az alkalmazás során pedig továbbra is nyomon követik, bármilyen felmerülő biztonságossági aggály esetén pedig az engedélyező hatóság intézkedik. Azt is határozottan kijelenthetjük, hogy nem okoz autizmust a kanyaró elleni vakcina.

– Említette a HPV elleni védőoltást. Kérik a szülők a gyermekeiknek?

– Magyarországon a lányok számára 2014 óta érhető el az immunizációs programban, önkéntesen, ingyenesen a HPV elleni védőoltás, a fiúk számára pedig 2020 óta. A lányok 80 százalékának kérik a szülők az oltást, míg a fiúk esetében 60-65 százalék körüli az igénybevétel. A HPV elleni küzdelem egyik célkitűzése a 90 százalék feletti átoltottság a lányoknál, ami nagy lépést jelentene a méhnyakrák felszámolása érdekében. De a HPV nemcsak méhnyakrákot okozhat, hanem mindkét nemnél előidézhet szeméremtesti, végbéltáji daganatot is, és sajnos a szájüregi rák hátterében is sok esetben ez a vírusfertőzés áll.

– Az Egészségügyi Világszervezet több célkitűzést is megfogalmazott 2030-ig. Mmelyek ezek?

– Vannak olyan kontinensek, például Afrika, vagy olyan országok, mint Afganisztán, Pakisztán, ahol pénzügyi és/vagy földrajzi okai vannak, hogy rengeteg kisgyerek nem kapja meg a járványos gyermekbénulás elleni vakcinát vagy a tetanusz elleni immunizációt. Nemzetközi összefogással vannak kezdeményezések annak érdekében, hogy ezeken a helyeken is biztosított legyen a gyermekek számára a megelőzés. A WHO fő célkitűzése az egyenlőség, a hozzáférhetőség és megfizethetőség biztosítása világszerte.

A WHO 2025-ös adatai alapján:

• 2024-ben világszerte 14,3 millió gyermek maradt le bármilyen oltásról – ők voltak az úgynevezett nulladózisú gyermekek.

• A diftéria, tetanusz és szamárköhögés (DTP3) elleni védelmet nyújtó harmadik oltási adag lefedettsége 85 százalék volt 2024-ben.

• A kanyaró elleni oltás első adagját megkapó gyermekek aránya 84 százalék volt 2024-ben, ami még mindig nem éri el a 2019-es 86 százalékos szintet.

• A lányok HPV elleni első adagjának globális lefedettsége 2023-ban 27 százalékról 2024-re 31 százalékra nőtt.

• A sárgaláz kockázatának kitett országokban a védőoltás lefedettsége 52 százalék, ami jóval az ajánlott 80 százalék alatt van.