Félévszázadnyi szögedi kutató munka eredménye Apró Ferenc könyve

Ötvenesztendőnyi kutatómun­­ka, a szerző szavaival élve egy élet munkája összegződik Apró Ferenc legújabb, Szögedi holmi című könyvében. A várostörténész elmondta, a kötet a ta­vasszal bemutatott, Szögedi arcok című műve testvérének tekinthető.

– A Szögedi arcok 65 régi szegedi portréját tartalmazza. A Szögedi holmi pedig szögedi tárgyakról mesél

– ma­­gyarázta.

Épületek, sírversek

A mű hét fejezete Szeged tárgyai­nak szinte teljes tárházát górcső alá veszi. Többek között épületeket, mint a városi széképület, a Közművelődési és a DMKE-palota vagy a Négyembörös ház. Utóbbi ma is áll a Tisza Lajos körúton, ám találó elnevezése az évtizedek során kikopott a köztudatból.

Vizsgálja mások mellett Virág Benedek, Móra Ferenc és Dankó Pista szobrát. Emléktáblákat, temetőket, jellegzetes ételeket, mint a paprikás hal vagy a szögedi túrós csusza, utóbbi „bőségesen mögszórva szömivel”.

Sőt a szerző még a fogadalmi templom építőiről Füssy László által írt, tréfás sírversekből is szemezget. „Rajongott a szépért meg a dupla sörér’, pompás plébániát úgy alkotott Kövér”– olvasható a napszámos-költő által Kövér főmérnök fejfájára szánt kétsoros.

A szerző és könyve
Fotó: Kuklis István / DELMAGYAR.HU

Múltbeli csemegék

A kötetben korántsem a szögedi holmik puszta bemutatását tűzte célul a szerző, történetüket izgalmas ínyencségekkel fűszerezte. A helytörténet iránt érdeklődő olvasók megtudhatják többek között, milyen kínzóeszköz is volt pontosan a Ráday-bölcső, mit jelölt egykoron a mára kihalt bandahegedű kifejezés, milyen úton-módon sikerült Mikszáthnak három liter homokit nyernie egy fogadáson Szeged leghíresebb csizmájával, amelyet ő maga alkotott, továbbá hogy milyen összefüggés állt fenn a város romlása és a jegenyefák, va­­lamint a pávák között.

– A kincs Móra könyvtárából például azért nagyon érdekes, mert Móra Ferenc köztudottan az ajándékba kapott könyveket mindig besorozta a Somogyi-könyvtár állományába. Szigethy Vilmos a legelső barátja volt, akinek édesanyjánál volt első szegedi albérlete. Szigethy megírta csodálatos, A régi Szegedből az újba című könyvét, amelyet dedikált Mórának, aki ezt kivételesen hazavitte, nem sorozta be. Olyan szerencsém volt, hogy e kötetet meg tudtam szerezni

– mesélte lelkesen az író, aki Szigethy Mórának címzett dedikációját, valamint Mó­­­ra könyvbemutató tárcáját is közzétette a kötetben.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Szépen kopogó

Papucsért Szegedre jártak a bácskaiak, a bánátiak és az erdélyiek, de maga a lábbeli is beutazta az országot. A XX. század elején közel nyolcvan szegedi papucsos mester működött. A mára majdnem kihalt hivatás és a messze földön híres termék megmentéséért civil szervezetek, néprajzkutatók és formatervezők fogtak össze.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.