Idén szűk körben adták át a Magyar Kézműves Remek díjakat Szolnokon

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2002-től minden évben megrendezi a Magyar Kézműves Remek elismerő pályázatát. Ennek a pályázatnak a célja, a minőségi kézműipari termékek bemutatása, a hazai gyártmány öregbítése és a vállalkozói kultúra elmélyítése – írja a szoljon.hu.

Jász-Nagykun-Szolnok megyéből két kézműves nyújtott be munkákat a Magyar Kézműves Remek pályázatra. Hasznos János törökszentmiklósi bőrműves népi iparművész és Bárdi László fegyverneki népi faesztergályos és autodidakta fafaragó. Ezeket a díjakat központilag Budapesten szokták átadni, viszont a járványügyi helyzet miatt a átadó ünnepséget törölte a Magyar Iparkamara így az egyes területi kamarákat kérte meg, hogy a mestereknek átadják a díjakat.

A megnyitót dr. Sziráki András, a kamara megyei elnöke nyitotta szavaival.

– Őszintén örülök, hogy ha ilyen feltételek között ugyan, de lehetőség van arra, hogy megköszönjük az eddig végzett eredményes munkájukat. Azt gondolom, hogy a kézműves társadalom rendkívül fontos szerepet tölt be a megye életében. Ezek az elismerések is azt példázzák, hogy a kézműves társadalom teszi a dolgát és a kiválók között is vannak még kiválóbbak, hiszen az elismerések ebbe a körbe tartoznak.

Hasznos János egy hortobágyi karikás ostorral és pásztor készséggel nyújtotta be munkáját a Magyar Kézműves Remek pályázatára. János körülbelül tizenöt éve foglalkozik komolyabban bőrtár készítéssel. Régebben a hagyományőrző íjászat kapcsán tegezeket és tarsolyokat készített szeretteinek. Jelenleg hobbiként tekint a mesterségre, de bízik benne, hogy előbb utóbb főállásban művelheti mindazt.

A fényképen a két díjazott és dr. Sziráki András
Fotó: Mészáros János / MW

– Sokszor zsűriztetem a tárgyaimat és teljesen magával ragadott a népművészet, mindig is fontos volt számomra a magyarságtudat, így már nem is tudnám elképzelni az életem nélküle – mesélte János. A karikás ostor egy régi szenvedélyem, ezt a Hortobágyon tanultam és pontosan úgy készítem, ahogy az ottani pásztorok szokták. Úgy érzem ez egy olyan út, aminek még az elején vagyok.

– Számomra a két legfontosabb dolog, hogy olyan alkotásokat készítsek, amik értékkel bíróak és olyan élményt adjak át azoknak az embereknek, akik megvásárolják a munkáimat, amit nem fog megkapni egy vásárokban. Leginkább ez inspirál, és természetesen a szabadság. Azok az mesterek, akik valamikor ezeket a használati tárgyakat készítették, szabadlelkű emberek voltak. Amikor ülök a műhelyemben én ugyanezt érzem.

Bárdi László, aki negyven éve fafaragással foglalkozik, népi faesztergályos és autodidakta pályamunkája Kiállításra Ébredés elismerésben részesült. A kiállított darabok közt kínáló tálak szerepeltek, többek között bombonier, pogácsás tál, fűszertartók és cukortartó.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Tímárház, majd regionális népi kézműves alkotóház

Szeptember óta kétszer annyi csoportot foglalkoztat az egy évig tartó munkával felújított több mint százéves debreceni Tímárház, mint korábban. A 120 millió forintos pályázati támogatásból megújult házban jelenleg két debreceni alkotó Buka László festőművész és barátja-alkotótársa, Rácz Zoltán építész állított ki közösen.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.