A napokban jelent meg dr. Bartha Júlia turkológusnak egy ma sokat vitatott kérdésről, az iszlám világról szóló kötete. A szép kiállítású munka teljesen új nézőpontból ismerteti meg az olvasókat a Kelet, közelebbről az anatóliai törökök világával, gondolkodásával.
Az újonnan megjelent könyvének méltatása során felmerült kérdésre, hogy melyik tekinthető az iszlám valóságának – a muszlim világhoz társuló félelmek vagy a könyvében ezzel szemben békés környezetben élő, mosolygós arcú emberek, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírportálnak adott interjúban a turkológus elmondta: –Egyetlen vallás megítélésének sem tesz jót, ha a politika eszközként használja. Dr. Bartha Júlia hozzáfűzte: ez az iszlámra is igaz, amelynek ráadásul országonként, különösen a népi vallásosságban más és más az „olvasata”.
– Én már idestova harminc éve kutatom az anatóliai török kultúrát, sok ezer kilométer utat tettem meg közöttük, megtapasztaltam egy sor olyan dolgot, ami azt bizonyítja, hogy a vallásos török ember jámbor, jóravaló és türelmes másokkal szemben – tette hozzá.
A portál azon kérdésére, hogy mi a szerepe az iszlám világban a vallásnak, ellenben a modernizált Európával, ahol ezt a magánügyek közé sorolják, az írónő azt nyilatkozta: – A nyugati világ teljesen kifordult magából. Elveszni látszanak a józan emberi érvek, és már szó sincs a keresztény értékrend védelméről. Ezzel szemben az iszlám világban a szakrális tér és idő markánsan él napjainkban is. Aki abba a kultúrába születik, nem tudja és nem is akarja kivonni magát alóla. Ez a többi iszlámhívő országhoz képest nagyon világi gondolkodású törökországi törökökre is igaz. Bár egyfelől modernek, nagyon is jól emlékezetükbe vésték a klasszikus emberi és egyetemes kulturális értékeket. A vallás meghatározza a mindennapjaikat, akarva akaratlan részesei a különféle szakrális alkalmaknak, melyek egy-egy ünnep alkalmával ki is bővülnek. Például az iftár, a napi böjttörés idején azok is az utcán terítenek a közös vacsorához, akik nem tartják a ramadáni böjtöt. Számunkra tehát különös és sok tekintetben lenyűgöző világ ez.
A teljes interjút ITT olvashatja el.
Az erőszak vagy a béke a vallások nyelve?
Anasz Alabbadi szerint szó sincs a civilizációk összecsapásáról, csak egy kisebbség túszul ejti a hitet saját céljaiért.
– Szervezetük feladata, hogy megelőzzék és megoldják a konfliktusokat az egész világon. Jó sok munkájuk lehet.
– Ahogy mondja, van munkánk bőven. Ugyanakkor szervezetünk annyiban egyedi, hogy egy konkrét területre, a vallások közötti párbeszédre koncentrál. Ugyanis ahogyan a múltban, úgy a jelenben is a vallásokat mindig felhasználják a konfliktusokban. Pedig a történelem arra is megtanított minket, hogy a vallás békét is teremthet.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ugyanakkor szembe kell nézni egy komoly kihívással.
A miniszterelnök egy kedves gyermekkori emlékét is felidézte.
Véget ért az expedíció, de szerencsére nem történt tragédia.
A magyar emberek kifejezhetik nemtetszésüket.
Az incidens megbénította a térség vasúti forgalmát, több vonatot eltereltek.
Ami egykor szabadság volt, most a megfigyelés eszköze lett.
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a beszédében „idegen érdekek megvalósításával” vádolta a kormányt.
…de még mennyire!
A Puskás Akadémia támadója elárulta, megfordult-e a fejében, hogy les miatt elveszik a gólját.
Az okokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A találkozó után úgy viselkedett, ahogy a közönség kedvencéhez, egy világsztárhoz illik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
