Az MSZOSZ vezetői már dobozolnak, a konföderáció ugyanis egyik tagszervezetének, a bányászszakszervezet Városligetben található székházába költözik – értesült a Magyar Nemzet. Az MSZOSZ még 1999-ben, a számos kétes ügybe keveredett Sándor László elnöksége idején adta el a pártállami időkből rámaradt, Dózsa György úti székházát. A tulajdonos azonban felmondta a szerződést, így a konföderáció 2001 nyarán „ideiglenesen” egyik tagszervezete, a Vasas Szakszervezeti Szövetség Magdolna utcai székházába költözött. (Az MSZOSZ ugyanis úgy értékesítette központját, hogy a 3500 négyzetméteres épületkomplexumból ezer négyzetméternyi területet tizenöt évre bérbe vett.) Bár Sándor László kijelentette, hogy a kiköltözésért járó összeget – mintegy 150-160 millió forintot – csak új székház vásárlására, építésére lehet fordítani, erre a tagszervezetek sürgetése ellenére évekig nem került sor, a pénz sorsáról pedig többé nem adott tájékoztatást a konföderáció.
Pataky Péter üzleti titokra, valamint arra hivatkozva, hogy ez az MSZOSZ belügye, nem kívánta elárulni, milyen feltételek mellett, mennyiért vették meg a bányászszakszervezet háromemeletes székházának felét, de arra sem kaptunk választ, hogy hány négyzetméterről van szó. Az MSZOSZ alelnöke kérdésünkre elmondta, a pénzt részben a volt Dózsa György úti székházból, valamint egyéb más ingatlanok eladásából teremtették elő. Ismert, más konföderációkkal együtt az MSZOSZ nemrég azt kérte a kormánytól, hogy azon ingatlanjaikra vonatkozóan szűnjön meg a tizenöt éves elidegeníthetetlenség, amelyek fenntartása, felújítása gazdaságtalan a szakszervezetek számára. Pataky cáfolta felvetésünket, hogy esetleg uniós pályázatokon nyert pénzből is fordítottak volna az új székház vásárlására. Öt más szervezettel együtt ugyanis az MSZOSZ nemrég kétszázmillió forintot nyert a munkaügyi minisztériumon belül működő Equal nemzeti programiroda pályázatán, melynek egy része ingatlanfenntartásra és -felújításra is fordítható.
Szakszervezeti gyülekezet
Noha az MSZOSZ 2002-re már olyan súlyos anyagi gondokkal küszködött, hogy székházán túl szakértői apparátusának jelentős részétől is meg kellett válnia, a választások előtt a konföderáció mintegy hétszázezer szórólapot nyomtatott, amelyen a baloldal jelöltjeinek támogatására buzdított. 2002. május 8-án Sándor László (képünkön) meghívott újságírók előtt váratlanul bejelentette lemondását. A VIP-lista botrányába és több más kétes ügybe keveredett volt MSZOSZ-elnök végül a milliárdok fölött rendelkező közmunkatanács elnöke lett a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnál (FMM). Vele tartott korábbi szóvivője, Bálint Attila is. Szintén az FMM-ben kapott állást Horváth László, az élelmiszer-ipari szakszervezeti lap volt munkatársa, valamint Lux Judit, az MSZOSZ korábbi szakértője. A minisztérium politikai államtitkárát is az MSZOSZ adta, Kordás László volt alelnök személyében, aki ugyancsak magával vitte a korábbi sajtósát, Kiss Gyöngyvért. Legutóbb, miután a Vasas Szakszervezeti Szövetség nem adott neki újra bizalmat, Szőke Károly volt elnök Kordás László tanácsadójaként kapott állást a tárcánál.