Fél házat vett az MSZOSZ

Hosszú évek után saját székházba költözik a kormánnyal vállaltan lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ). A konföderáció a bányászszakszervezet Városligetben található székházának felét vásárolta meg. Azt nem árulják el, hogy a súlyos anyagi gondjairól elhíresült MSZOSZ mennyit fizetett az ingatlanért.

Bákonyi Ádám
2005. 07. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MSZOSZ vezetői már dobozolnak, a konföderáció ugyanis egyik tagszervezetének, a bányászszakszervezet Városligetben található székházába költözik – értesült a Magyar Nemzet. Az MSZOSZ még 1999-ben, a számos kétes ügybe keveredett Sándor László elnöksége idején adta el a pártállami időkből rámaradt, Dózsa György úti székházát. A tulajdonos azonban felmondta a szerződést, így a konföderáció 2001 nyarán „ideiglenesen” egyik tagszervezete, a Vasas Szakszervezeti Szövetség Magdolna utcai székházába költözött. (Az MSZOSZ ugyanis úgy értékesítette központját, hogy a 3500 négyzetméteres épületkomplexumból ezer négyzetméternyi területet tizenöt évre bérbe vett.) Bár Sándor László kijelentette, hogy a kiköltözésért járó összeget – mintegy 150-160 millió forintot – csak új székház vásárlására, építésére lehet fordítani, erre a tagszervezetek sürgetése ellenére évekig nem került sor, a pénz sorsáról pedig többé nem adott tájékoztatást a konföderáció.
Pataky Péter üzleti titokra, valamint arra hivatkozva, hogy ez az MSZOSZ belügye, nem kívánta elárulni, milyen feltételek mellett, mennyiért vették meg a bányászszakszervezet háromemeletes székházának felét, de arra sem kaptunk választ, hogy hány négyzetméterről van szó. Az MSZOSZ alelnöke kérdésünkre elmondta, a pénzt részben a volt Dózsa György úti székházból, valamint egyéb más ingatlanok eladásából teremtették elő. Ismert, más konföderációkkal együtt az MSZOSZ nemrég azt kérte a kormánytól, hogy azon ingatlanjaikra vonatkozóan szűnjön meg a tizenöt éves elidegeníthetetlenség, amelyek fenntartása, felújítása gazdaságtalan a szakszervezetek számára. Pataky cáfolta felvetésünket, hogy esetleg uniós pályázatokon nyert pénzből is fordítottak volna az új székház vásárlására. Öt más szervezettel együtt ugyanis az MSZOSZ nemrég kétszázmillió forintot nyert a munkaügyi minisztériumon belül működő Equal nemzeti programiroda pályázatán, melynek egy része ingatlanfenntartásra és -felújításra is fordítható.



Szakszervezeti gyülekezet


Noha az MSZOSZ 2002-re már olyan súlyos anyagi gondokkal küszködött, hogy székházán túl szakértői apparátusának jelentős részétől is meg kellett válnia, a választások előtt a konföderáció mintegy hétszázezer szórólapot nyomtatott, amelyen a baloldal jelöltjeinek támogatására buzdított. 2002. május 8-án Sándor László (képünkön) meghívott újságírók előtt váratlanul bejelentette lemondását. A VIP-lista botrányába és több más kétes ügybe keveredett volt MSZOSZ-elnök végül a milliárdok fölött rendelkező közmunkatanács elnöke lett a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnál (FMM). Vele tartott korábbi szóvivője, Bálint Attila is. Szintén az FMM-ben kapott állást Horváth László, az élelmiszer-ipari szakszervezeti lap volt munkatársa, valamint Lux Judit, az MSZOSZ korábbi szakértője. A minisztérium politikai államtitkárát is az MSZOSZ adta, Kordás László volt alelnök személyében, aki ugyancsak magával vitte a korábbi sajtósát, Kiss Gyöngyvért. Legutóbb, miután a Vasas Szakszervezeti Szövetség nem adott neki újra bizalmat, Szőke Károly volt elnök Kordás László tanácsadójaként kapott állást a tárcánál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.