Jávor Benedek, a nullaszázalékos (helyesebben: egyszázalékos) fantompárt, az úgynevezett Párbeszéd Magyarországért (helyesebben: Párbeszéd a 2010 Előtti Világ Visszatéréséért) tagja megmondta a tutit. Azt írja, hogy a kormány szerint „a cél annak sulykolása, hogy az eltérő szexuális irányultságú emberek közössége veszélyes a magyarságra”. A Mérce nevű kommunista faliújságra rajzszegezte fel ezt. Szerinte tudatos, összehangolt támadássorozat zajlik a melegek ellen, mert a Fidesz-labor mindig mindent jó előre letesztel – egyszerre több mindennel kísérleteznek –, amit aztán a társadalom nyakába zúdít.
Ez Jávor konteója. Amit elhisz, és terjeszti a médiája. Pedig csak a hamisítatlan, jól megszokott liberális agyműködésről van szó. Mindig a következmény tehet az előzményről. Soha nem fordítva. Aztán a következmény jól megkapja a magáét. A vége az, hogy a következmény csodával határos módon átalakul előzménnyé, azután a támadások hevében kivérzik.
A balliberális pártokhoz közel álló Labrisz Leszbikus Egyesület kiadott egy botránykönyvet. Botránykönyv, mert kisgyermekeknek kínál homoszexuális propagandát, meg egyéb 18-as karikát mellőző LMBTQ-érzékenyítést. Minden józanul mérlegelő szülő (Jávor kedvéért: anya és apa) tisztában van vele, hogy ennek az egésznek, ami benyomult most Nyugat-Európából ide is, semmi köze nem lehet az ő gyermekéhez. A gyermek nevelése a szülők kizárólagos felelőssége, nem pedig az erőszakosan nyomuló LMBTQ-lobbi kéretlen feladata.
De az események sorrendje kifogott Jávoron.
A megjelenést követő felháborodás, a következmény Jávor szerint az előre kimódolt kommunikációs csodafegyver. Milyen ravasz ez az ember, hogy erre is rájött, ugye? De inkább komikus. Így tényleg csak egy liberális tud gondolkozni. Mi lenne továbbá, ha a gúzsba kötött logika helyébe a szavak és mondatok eredeti jelentése lépne? És mondjuk kiderülne, hogy hétfő után kedd jön? Akkor Jávor és társai nem tudnának ilyen ócska konteókat farigcsálni, mert szembe kellene nézniük mélységes korlátoltságukkal, azzal, hogy 2010 óta egy kényszeres-párhuzamos valóság rabjai. És ez egyre jobban látszik rajtuk.
