Hiánypótló, zseniális film Antall Józsefről és a taxisblokádról.
Felhévizy Félix nagyon szereti a filmeket. Főként a történelmi témájú mozik szerelmese, de kedveli a krimiket és a drámákat is. Ha pedig egy olyan film készül, amelyik magyar történelmi eseményeket dolgoz fel, akkor az különösen felkelti Félix érdeklődését. Egyszer már korábban szólt egy vasárnapi jegyzet mozifilmről. A hírlapíró akkor az Elkxrtuk című film kapcsán írta le a gondolatait. Kálomista Gábor filmje, a 2006-os Gyurcsány nevével fémjelzett őszödi beszéd és azt követő, gyakorlatilag vérbe fojtott tüntetéssorozat eseményeit dolgozta fel nagyszerűen. Most azonban egy olyan történelmi témájú film készült, amely messzebb repíti vissza a nézőket az időben, ugyanis az 1990-es taxisblokád történetét és a rendszerváltás utáni első, szabadon választott miniszterelnök, Antall József történelmi, politikai szerepét dolgozza fel. Nem könnyű vállalkozás. Részben azért, mert a leginkább moziba járó fiatal generációnak, mivel nem élt vagy nagyon fiatal volt, már 2006-ról sincs emléke, 1990 pedig már valódi történelem a számukra, másrészt pedig azért, mert erről a korszakról nem készült film. Felhévizy alig várta ezt az izgalmas időutazást, és amint vetíteni kezdték a mozik, azonnal felkerekedett, hogy megnézze a Blokád című filmet.
Főként az idősebb korosztály képviseltette magát a moziban, de azért egy-két érdeklődő fiatallal is találkozott Félix, amikor elfoglalta az ülőhelyét a nézőtéren. A film az 1990-es taxisblokád okozta válsághelyzet megoldásán keresztül mutatja be és hozza közel a nézőkhöz Antall Józsefet, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar miniszterelnököt. Nagyon fontos, hogy ez a film végre valóban közel hozza az egykori miniszterelnök személyét, mert ahogy az az egyik jelentben is megjelenik, nagyon félreismerték őt az emberek. Ez részben a személyiségéből is adódott, részben pedig talán abból, hogy soha nem törekedett az olcsó, talmi népszerűségre, ahogy fogalmazott:
„Egy politikus ne népszerű akarjon lenni, hanem hasznos.”
Sajnos ez csak egy szép ábránd, mert népszerűség nélkül sokáig nem lehet hatalmon maradni.
„Antall József alig fél évvel beiktatása után élete legnehezebb próbatételével találja szemben magát. Taxisok tüntetnek az Országháznál a drasztikus benzináremelés ellen. A demokráciából hamar kiábrándulva blokád alá vonják a várost, majd hamarosan az egész országot. Az ellenzék melléjük áll és forradalomra buzdít. A köztársasági elnök, a sajtó, a közhangulat velük szimpatizál, a karhatalom pedig magára hagyja a népszerűtlen intézkedések miatt népszerűtlen kormányt. Antall József, az egykori ’56-os forradalmár hirtelen a barikád másik oldalán találja magát. Magára maradtan, frissen műtve, egy kórteremben” - olvasható a film ajánlójában.
A történelmi tényekkel sokan tisztában vannak és lehetnek. Hiszen megmaradtak a híradások, képi tudósítások az eseményekről és a méltán híres kórházi, miniszterelnöki interjú is.
Azonban a Blokád bevezet minket egy kicsit a rendszerváltás kulisszái mögé is. Hitelesek a párbeszédek, hitelesek a szereplők. A film két idősíkban játszódik, mert Antall a kórházi ágyán többször visszaemlékszik fiatalkorára, a volt osztályára és az 1956-os eseményekre. Tulajdonképpen a filmen végigvonul, időnként bizonyos pontokon előtérbe mozogva Antall József és a köztársasági elnök Göncz Árpád kapcsolata. Azonban amíg Antall végig a megoldást keresi, addig Göncz a probléma gerjesztésére törekszik. A film nagyszerűen mutatja be Gönczöt, amint az egykori pártja, az SZDSZ dróton rángatja. Árpi bácsi pedig, ahogy saját magát hívja, nem törődik semmi mással, csak az olcsó népszerűség hajhászásával, illetve azzal, hogy minden korábbi egyezséget felrúgva asszisztáljon a kormány bukásához, hogy a liberális SZDSZ-t hatalomra segítse.
Bizony, Árpi bácsiról most már végleg lehullott a lepel, mindenkinek látnia kell, milyen is volt valójában. Sokan a baloldalról olyan kritikával illetik a Blokád című filmet, hogy Antall személyét megemeli, Göncz alakját pedig túlzottan negatívan jeleníti meg. Azonban ezen a filmkészítők nem tudtak változtatni, mert – némi szarkazmussal fogalmazva – nem sci-fit forgattak, hanem egy hiteles történelmi eseményeken alapuló történelmi krimit, amelynek a szereplői is hitelesen lettek ábrázolva.
