Lassan másfél hete robbant a hazai médiabomba: a végletekig extratoleráns, kvázi nácifigyelőként működő 444.hu jelenlegi főszerkesztője indexes korában (amely portál szintén a végletekig extratoleráns és kvázi nácifigyelő volt már akkor is) lazán zsidózgatva kommunikált munkatársaival.
Maga az érintett emlékezetes módon reagált, köpni-nyelni nem tudott, amikor emlékeztették erre, majd később munkatársai megmagyarázták nekünk: Uj márpedig ilyen vicces fazon, hogy nem lehet érteni a poénjait, különben is ez a „gonzó újságírás”.
Nos, ha igazán teljes képet akarunk kapni Uj Péterről, érdemes olvasgatni korábbi írásait. Egyik kedvenc témája volt anno az antiszemitizmus. No nem úgy, ahogy az ominózus leveleit írta, lazán, vagányan, mókásan zsidózva. Hanem ájtatosan, keményen, vádlón antiszemitázva.
De nézzük, hogyan is írt Uj újságíró egykor a Népszabadságban?
E cikkben amiatti felháborodásának adott hangot, hogy őt és ivócimboráit lezsidózták, pontosabban lebiboldózták, ami valóban elítélendő. De érdemes külön is elolvasni Uj Péter erkölcsi prédikációját az antiszemita atrocitás után.
„Én csak bámultam magam elé, és nem hittem. Próbáltam tétován eltréfálni, hogy régen legalább a fajelmélet alapjaival tisztában voltak a nácik, és már ránézésre sem jutott volna eszükbe engemet lezsidózni, de aztán nem, nem jött ki az egészből semmi, ezt nem lehet outra ütni, ez a mély, középkori sötétség nemcsak megmagyarázhatatlan, de eltréfálhatatlan, megemészthetetlen. Se kiköpni, se lenyelni.”
Külön felhívnánk a figyelmet az „eltréfálhatatlan” jelzőre. Úgy látszik neki azért mégis sikerült időnként „eltréfálnia”.
Apropó! Olvasott valaki egy büdös szót is a „haladó” és „független” sajtóban Uj Péter zsidózó leveleiről?
Frissítés: Bár a nagyobb hírportálokon továbbra sincs nyoma Uj Péter zsidózásának, a fentebb jelzett „haladó” és „független” sajtó képviseletében Fiala János jelentkezett szerkesztőségünknél, s jelezte, az ő rádiós műsorában, a Keljfeljancsiban foglalkoztak a témával.
