A spontaneitásnak és a tervezettségnek is megvan a maga varázsa, legyen szó utazásról, gasztro-kalandról, vagy akár egy nagyobb szabású borkóstolóról. Évről-évre elhatározzuk, hogy olyan mega-kóstolókon, mint a Furmint Február, tervezetten haladunk, de a gyakorlat ezt évről-évre felülírja, hiszen ha egy rég nem látott jóbarát asztalához érkezünk és borral kínál, ugyan ki fog nemet mondani azzal, hogy most épp máshoz igyekszünk?
A gasztro-turnék esetében kifejezetten indokolt mindent megtervezni, hiszen, ha az ember megtesz több száz kilométert, nem célszerű kihagyni az asztalfoglalást, különösen akkor nem, ha az adott településen nincs b és c terv.
Kivételt képezhet talán a nyári Balaton, ahol az utóbbi évtized pezsgő fejlődése eredményeképpen egyik jó hely éri a másikat, s hacsak nincs olyan kifejezett szándékunk, hogy egy adott egységre vagyunk kíváncsiak, mondjuk a Mészáros Ádámot leigazoló Sparheltre, a nyár egyik legtöbbet emlegetett pacalozójára, a zamárdiban működő Balázs bisztróra, vagy a Berki Zsolt irányította balatonfenyvesi Portra, hogy saját kiemelt célpontjaimmal példálózzak, akkor akár a pillanatnyi ihletre, s a jó szerencsére is bízhatjuk magunkat.
Mi a nemrégiben Alsóörsöt vettünk célba, de egyik társam még az első étkezés előtt ivott volna egy jó kávét. Miklós Csabinak a „Magyarország legszebb birtoka” címet a napokban elnyert pincészetétől indultunk, Mórról, a Google Maps-en keresgéltem valami ígéretes kávézót, s akadtam egy izgalmas helyre, a Lovas kikötőre, mely igazi gyöngyszemnek bizonyult, a kávézásból második reggeli lett borral-sörrel kísérve. Persze a kávé sem marad el.
A Magyar Konyha szerkesztősége évről-évre kiadja a Balatont kalauzt, immár több, mint egy évtizede, melybe minden esztendőben több tucat új hely kerül be. Balatoni kiruccanásaink alkalmával e kis kötet nagyon sokat segített a célpontválasztásban, ugyanakkor az még nagyobb öröm, ha olyan helyeket fedezünk fel, melyek nem szerepelnek e remek gasztronómiai útikönyvben, pedig bőven rászolgáltak.
Valami ahhoz hasonló érzés ilyet felfedezni, mint amikor az ember olyan barlangra talál rá, ahol előtte nem jártak még barlangász-kollegák.
A Lovas Kikötő egy elvarázsolt oázis, egy multifunkcionális vendéglátóhely egy mindössze 523 lelket számláló községben, a Balaton északi partján, Veszprém vármegyében, Alsóörs mellett, kevesebb, mint két kilométerre a parttól. A belteret és a teraszt nagy gonddal rendezték be, minden apró részletre odafigyelve, személyességgel töltve meg a teret.
