Tízéves a tágan értelmezett Erdély legjelentősebb boros rendezvénye, a RoVinHud

„Erdély a borok hazája. Nincs Európában a szőlőművelésre alkalmasabb, Istentől inkább annak teremtett föld Erdélynél."

Fotó: A szerző felvétele

Erdély a borok hazája. Nincs Európában a szőlőművelésre alkalmasabb, Istentől inkább annak teremtett föld Erdélynél; nincsenek zamattal bővebben megáldott, sokszínűségben versenyképesebb borok, mint itt, e szépségével szembetűnő tájon. Az erdélyi bor az itt lakóknak, kiknek a történelem többnyire sanyarú sorsot juttatott, egyik legfőbb kincse volt és lehet ténylegesen folyó aranya.

 - írta Csávossy György, az erdélyi borszakma 2015-ben eltávozott doyenje a rá jellemző pátosszal a „Jó boroknak szép hazája, Erdély” című hiánypótló monográfia előszavában.

S ha netán túlzónak is tűnik egy cseppet ez a felsőfokú méltatás, annyi bizonyos, hogy szőlőtermesztés és borkészítés tekintetében Erdély adottságai nem rosszabbak, mint az anyaországéi, itt mégis várat magára a minőségorientált kis- és középbirtokoknak az a reneszánsza, ami az anyaországban a kilencvenes években megindult s mind a mai napig tart. Mert bár kétségkívül vannak gondok az értékesítéssel, a borfogyasztással, de mégis azt tapasztaljuk, hogy sokkal több új szereplő jelenik meg a piacon ebben a szegmensben, mint ahányan felhagynak a borászkodással.

Hangulatkép a rendezvényről - Fotó: A szerző felvétele

Ami Erdélyt illeti, fejlődés itt is van, csak a folyamat sokkal lassúbb. Ezt akkor érezhetjük leginkább, ha figyelemmel követjük a borpiacot, a versenyeredményeket, s persze ha eljárunk olyan kivételesen színvonalas rendezvényekre, mint a Bánság fővárosában, Temesváron megrendezett RoVinHud, melynek 2022-es kiadásáról már szóltam e rovatban, s mely idén ünnepelhette első megszervezésének tizedik évfordulóját.

A RoVinHud mesterkurzus-felhozatala 2024-ben is a szellemi csemegék sorát kínálta, hadd említsek néhányat a tíz rendkívül izgalmas előadás közül! Caroline Gilby Master Of Wine (MW) az Olaszrizling új megnevezésének, a GROW-nak a történetét foglalta össze, jelezve, hogy e fajta igencsak megérdemli a figyelmünket. (A GROW betűszó a fajta horvát/szerb, magyar, német és román megnevezéséből adódik: Grasevina/Grasac, Riesling Italian, Olaszrizling, Welschriesling.)

Sokáig úgy tudtuk, hogy mi vagyunk a fajta első számú kultiválói, ma már azt hallani, hogy Horvátországban több Olaszrizling ültetvény díszlik, mint Belső-Magyarországon. Tény ugyanakkor, hogy az idei GROW borversenyen igen szépen szerepeltünk, a nemzetek éremtáblázatán Magyarország végzett az első helyen 8 platina-, 48 arany-, 54 ezüst- és 47 bronzérmemmel, a második legeredményesebb Csehország lett 3 platinával, 7 arannyal és 5 ezüsttel, a harmadik pedig Szlovénia, melynek borászai 3 platina, 1 arany, 4 ezüst, 5 bronzérmet gyűjtöttek össze.

Fotó: A szerző felvétele

Visszatérve a RoVinHud mesterkurzusaira, Bálint László nemzetközi borakadémikus a TrentoDOC kategóriáról beszélt, Németh Ágnes, a Vince Wine Show alapítója a spanyol habzókategóriáról szólt, Elizabeth Gabay MW a provence-i vörösöktől. Szakács Imre, VDP nagykövet, a legjobb német borászatokat tömörítő Verband Deutscher Prädikatsweingüter (VDP) nevű szerveződést mutatta be. A jeles borszakértő, aki visszatérő meghívott a rendezvényen, idén bortermelőként is bemutatkozott, három izgalmas tételt hozott, két amforás, minimális kénszintű, natúrba hajló Rajnai Rizlinget, valamint egy remek Cabernet Franc-t, mindhármat a 2022-es évjáratból.

Egy ekkora rendezényen, ahol több, mint harminc kiállító többszáz borából válogathatunk, amennyiben egyetlen délután áll csak rendelkezésünkre, mint ahogy idén sajnos ez volt a helyzet, nem árt, ha valamilyen rend szerint kóstol. Megpróbálhatjuk kiválasztani minden standról a legjobb két bort, ez úgy 60-70 tételt jelent, vagy inkább alaposabban megismerjük azokat a pincészeteket, melyek valamiért érdekesebbek. Mi az utóbbit választottuk, az import borokra, a tágan értelmezett Erdélyre és azon belül főként az Arad-hegyaljai borászatokra, valamint a már ismert, de magyar kézben levő pincészetekre fókuszáltunk.

Újrakóstoltuk a Szászrégentől 16 kilométerre fekvő Bátoson gazdálkodó Liliac pince, a krasznabélteki Nachbil, valamint Balla Géza kiváló borait, utóbbiak közül a csúcsbor, a 2020-as Grand Cuvée Reserve újdonságértéket is jelentett számunkra, kis baráti társaságunk egyik tagja sem kóstolta még a címke nélküli, kézzel feliratozott nemes nedűt. Igazi Balla bor volt ez is, sűrű szövésű, komplex, tartalmas, hosszú lecsengésű.

A Balla-standnál egy vicces kedvű román fiatalember kínálta a jobbnál jobb borokat, ontotta magából a poénokat. Nem bántuk, nem árt, ha a szakmai kommunikáció mellett valaki a humor eszközéhez is nyúl. Szóba került, hogy több, mint 60 féle bort forgalmaz a cég, ez még nekem is új információ volt, pedig többévtizedes barátságot ápolok a jeles borásszal, rendszeresen kóstolom a borait, évente többször megfordulok az aradi üzletében s nem ritkán a pincében is.

Fotó: A szerző felvétele

Megkóstoltuk a Borosjenőtől nem messze fekvő Apateleken gazdálkodó Dradara pincészet nedűit, melyek kellemes meglepetést okoztak, azt pedig különösen értékeltük, hogy a címkén ott olvasható a Ménes-Magyarádi borvidékhez tartozó bortermő falu egykori pecsétjén a magyar településnév.

A Ménes melletti Gyorokon működő Birăuaș pince tulajdonost cserélt, az újabb borok címkéin a Josef név olvasható, illetve egy másik sorozatban „Stein” szó utal a talajtani adottságokra. A régebbi évjáratokból is hoztak tételeket. Végigkóstoltuk a sort, legmaradandóbb élményt a három Pinot Noirjuk nyújtotta, különösen a 2022-es és érdekes módon a 2012-es győzött meg, a 2019-es nem mutatott csúcsformát, de ki tudja, még magához térhet.

Fotó: A szerző felvétele

A RoVinHud betűszó arra utal, hogy nemcsak a román fennhatóság alatt álló területek boraira fókuszál a rendezvény, hanem Belső-Magyarországra is, ez érződik mind az előadók listáján – tartott itt már előadást ifj. Szepsy Istvántól Barta Károlyon, Kovács Zoltánon át Mészáros Gabrielláig megannyi szaktekintély – s a kiállítók között is köszönthettük már Vámos Attilát, a Cseri pincét, Kiss Jánost, a tokaji Breitenbach pince mindenesét, hogy csak néhány nevet mondjak.

Idén egyetlen anyaországi birtok volt jelen a rendezvényen, a Csányi pincészet a Teleki borokkal. Végigkóstoltuk a kiállított kilenc tételt, az alapborok hozták a szokásos formájukat, a válogatás sorozatban a kissé laza Kékfrankos után kellemes meglepetés volt a Cabernet Sauvignon és a Cabernet Franc, a Berliner Wine Trophy-n arannyal jutalmazott Kővilla s a Kopár dűlő terméséből készült Villányi Franc már a nagy borok kategóriájába tartozik. A Borbarát szerkesztősége által szervezett 7x7-es kóstolók egyik jeligéje jut az ember eszébe: „A nagy is lehet szép”.

A „Taste of Transylvania” gasztronómiai fesztivál visszatérő kiállítója a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson működő Arkäse Sajtmanufaktúra, melynek képviselői itt is jelen voltak, remek sajtokat kóstolhattunk tőlük különféle kategóriákban, sajtjaik íz- és illatvilága karakteres és bátor.

A RoVinHud jubileumi kiadása fergeteges sikert aratott, szombaton estefelé már nehéz volt odaférni a standokhoz. Várjuk a 2025-ös felvonást, melynek dátumát, a november 7. és 9. közötti három napot már most be lehet karikázni a jövő évi határidőnaplóban.

Borítókép: A RoVinHudnak ismét a Temesvar szálló adott otthont (Fotó: A szerző felvétele)