Autentikus kínai étterem nyílt az Egyetem tér mellett, a Mak Luo Claypot első európai egysége

A távolkeleti konyhákat a japántól a kínain át az indiaiig meg kell tanulni élvezni.

A kínai konyha első fecskéi már a rendszerváltás előtt megjelentek Magyarországon, a kilencvenes évek elejét illetően számukat bő tucatnyira tenném. Ezek komoly étlappal rendelkező, belterükben díszes éttermek voltak jellemzően, akkora választékkal, hogy azt nem lehetett megoldani nagyobb mélyhűtő-kapacitás nélkül.

Idővel megjelentek a kis büfék, melyek az európai ízléshez igazított, olcsó alapanyagokból, jellemzően zöldségekből, csirke- és sertéshúsból készült, melegen tartott, vagy mikrohullámú sütőben utánmelegített ételeket kínáltak igen kedvező áron. Ezek azóta meghódították a Kárpát-medencét, Balassagyarmattól Óbecséig. Nagy kulináris fantáziát nem mutattak fel, de megvolt az újdonság-erejük, másrészt segítette őket a McDonalds effektus, nagy biztonsággal tudni lehet, hogy mit kapunk a pénzünkért azonnal. Mert nagyjából ugyanaz a választék mindenütt.

Első találkozásom a kínai konyhával a Wesselényi utcai Pekingi kacsában történt 1993-ban, ma is emlékszem, mennyire sokkolt, hogy egy zsíros kacsafogás mellé rendelt tésztaköret (a rizsért akkoriban nagyon nem rajongtam, most is megvagyok nélküle, de nincs már különösebb averzióm e körettel szemben) szintén zsíros volt és nem lehetett kenyeret kérni, hogy felitassuk a szaftot. A távolkeleti konyhákat a japántól a kínain át az indiaiig meg kell tanulni élvezni, mindent a maga műfajában. S áll ez a thai, indonéz és koreai konyhára is. Nem sokkal később merő kíváncsiságból végigjártam az akkor már működő éttermeket a Margit körúti Tündérkerttől a Thököly úti Kínai Nagy Falig.

A valódi különlegességeket, vibráló kulináris izgalmakat kínáló éttermekre várni kellett még, ebben Wang mester volt az úttörő, Telepy utcai, ma már nem működő éttermébe 2010-ben jutottam el, azóta minden hozzá fűződő egységet meglátogattam, beleértve az Eastwin udvarbélit is, ahová kifejezetten a sült selyemhernyó miatt mentem el.

Persze ettünk mást is, például kacsafejet, sertésfül- és pacalsalátát is. Idővel egyre több hely zárkózott fel Wang úr mögé, igaz, főként a kínai negyedben. Ezek közül nem egy bekerült a main stream sajtóba, s a legrangosabb étteremkalauzokba, mint például a Spicy Fish, mely ezidőtájt a Corvin sétányon és a Király utcában is rendelkezik egységgel.

A Jegenye utcai Három Királyság már jó ideje szerepel a Street Kitchen által ajánlott helyek között, a szomszédos Dabao Jiaoziból Orbán Viktor is bejelentkezett nem oly rég, akinek kulináris megnyilatkozásait többnyire a hagyományos magyar ízek ihlették, legyen szó a kilencvenes évekbeli Csabai Kolbászfesztiválon való részvételéről, a disznóvágásos-sonkafőzős videokról, a mostanság közzétett „legjobb haltepertő”, „legjobb halászlé”, „legjobb csülök” sorozatról, vagy Őszi Tóth Gábriel „Így főz a tisztelt Ház” című kötetéről, melyben száz képviselő kedvenc étele szerepel. A kötet kiadásának idején első miniszterelnöki ciklusát töltő államférfi a „tanyasi levetlent” jelölte meg favoritként, ami lényegében egy öhöm/slambuc-variáció.

Az utóbbi időben egyre több olyan kínai egység nyitotta meg kapuit a Nagykörúton belül, mely nem az unalomig ismert fogásokra épít. A Red Lanternről szóltam már, a nemrégiben pazar szezámmag-szószos pacalt illetve tofus tésztasalátát ettem az Oktogonnál a Wok’n”Go helyén nyílt Xian Foodban, tavalyi élményem a Ráday utcai Ren Ze, ahol a Mao Xue Wang volt emlékezetes fogásom, amiről lesz még szó a későbbiekben, igen ígéretes az egyebek mellett többféle békacombot, medúzasalatát és újhagymás szójaszószos főtt marhapacalt kínáló Nice Meeting You a Ráday utcában, vagy itt van pár nappal ezelőtti élményem, a 2026. március 6-án nyitott Mak Luo Claypot, mely egy Csengtu városából 1980-ban indult étteremlánc része.

Világhálós kutakodással sem sikerült kideríteni, hogy hány egységük van, annyi biztos, hogy Kuala Lumpurban is működik egy, erre több találat is utal, álljon itt az egyik. Úgy tűnik, hogy a pesti egység nemcsak a Kárpát-medencében, de Európában is az első. Amint a megannyi hírportál által átvett We Love Budapest cikkben is szerepel, az InTown Hotpot tulajdonosa nyitotta a helyet.

 

A dizájn korszerű, sok intimitást nem biztosít, de így is tetszetős, szerethető, mi legalábbis jól éreztük itt magunkat.

A felszolgálók közül akad egy magyar is, ami nem árt, mert a többiekkel elég nehéz szót érteni, bár az igyekezet látszik rajtuk, s ami igen fontos, kedvesek, mosolygósak. Amúgy a kiszolgálás lényegében az ételek felszolgálására szorítkozik, a rendelésfelvételre nem. Az telefon történik, étlap sincs, csak egy QR kód az asztalon. Az egyébként zseniális 101 Tigrisben találkoztam ezzel a megoldással először, azóta sem barátkoztam meg vele, sokat elvesz az éttermi élményből. Magyarázhatnak bármit, vélelmezhető, hogy az ötvenes-hatvanas-hetvenes években születettek többsége mindig idegenkedni fog ettől a rendszertől, persze azok, akik ebben szocializálódtak és nem esik ki a telefon kezükből egy pillanatra sem, szeretni fogják e személytelen, de gyors és hatékony rendelési módot.

Izgalmas, nem kis részben szecsuáni fogásokat kínálnak, határozott, markáns ízekkel, nem spórolva a chilivel s a nyelvzsibbasztó szecsuáni borssal. 

Szerepel az étlapon többek között Chengdu stílusú sertéskörömleves, darált húsos padlizsán, vegyes sertésbelsőség uborkával, sárgarépával és bambuszrüggyel, paradicsomos marhaszegy, fekete kacsaragu, hogy párat említsek azon ételek közül, melyek megdobogtatták a szívemet.

Az italfront szegényessége a gyorséttermi láncokat idézi, igaz, hogy ennek a helynek is van „gyors”-jellege, percek alatt érkeznek ételeink, melyek viszont ellentétben a junk food-láncok borzadályaival igazi kulináris kalandot ígérnek. Visszatérve az italtémára Heinekent csapolnak, tartanak még Tsingtao-t palackban, kínálnak dobozos gyógynövényes teát, egy szénsavas tejes-joghurtos italt, alternatív növényi tejeket, ásványvizet, kommersz üdítőket és egy rizsalapú 52 százalékos párlatot.

 

Három fogást rendeltünk, úgymond kötelező volt megkóstolni a snack-rovatból az egyetlent, melynek csípősségi fokozatát három chili-jellel fejezték ki, éspedig a Mak Luo fűszeres marhahússalátát. A jellegzetes fűszerezésű lében főtt marhahússzeletek teljes mértékben meggyőztek, nem spóroltak a konyhán sem a chilivel, sem a zöld korianderrel. Amúgy azt írják róluk, hogy minden pikáns, de leginkább csípős, ez akár igaz is lehet, nekünk mindhárom fogásunk mellett ott voltak a chili-ikonok.

Ha valahol sertésbelet látok étlapon, nagy eséllyel megrendelem. Megtettem ezt másfél évtizede is, de mindannyiszor kiderült, hogy nem tudnak vele szolgálni. Első üdítő kivétel a Spicy Fish volt 2019-ben, egészen elképesztő, mit tudtak kihozni ebből az alapanyagból. Másodszor a múlt hónapban a Dózsa György úti Kilenc Sárkányban kóstoltam egy más koncepciójú, de hasonlóan katartikus változatot. Egy nagyobb csoport érkezett épp, eléggé elnyúlt a várakozás, így csomagban vittük végül el, majd otthon tálaltuk a pazar fogást, mely így is emlékezetes maradt. 

 

A Mak Luoban sem hagytuk ki, a többi ételhez hasonlóan agyagedényben érkező zöldséges sertésbél nem maradt el az előzőektől.

 

Harmadik fogásunk egy egyre több helyen (például Wang mester Eastwin udvarbéli éttermében is kapható) csungkingi specialitás, a Mao Xue Wang volt, amit bugyogva hoztak ki, természetesen agyagedényben. A fűszeres, koncentrált bő lében kacsavér, százrétű pacal, csirkehús, rizstofu, löncshús. Hogy az utóbbi minek bele, ne kérdezze senki, de nem tudta elrontani az összélményt, ami frenetikus volt. El is határoztam, hogy ezentúl úgy fogom vadászni ezt a fogást, mint a halászlét, a haltepertőt és a pacalt.

Egy szó, mint száz, a Mak Lou Claypot remek célpont azoknak, akik autentikus kínai konyhára vágynak, de megmaradnának a Belváros védőfalai között. S azoknak is persze, akik amúgy rendszeresen látogatói a kínai negyednek.

Elérhetőség:

Mak Lou Claypot

Budapest, Papnövelde u 10.

Telefonszám: + 36 70 410 3944

Honlap: https://www.facebook.com/profile.php?id=61584886735563

Borítókép és fotók: Borbély Zsolt Attila