A Jegenye utcai Három Királyság már jó ideje szerepel a Street Kitchen által ajánlott helyek között, a szomszédos Dabao Jiaoziból Orbán Viktor is bejelentkezett nem oly rég, akinek kulináris megnyilatkozásait többnyire a hagyományos magyar ízek ihlették, legyen szó a kilencvenes évekbeli Csabai Kolbászfesztiválon való részvételéről, a disznóvágásos-sonkafőzős videokról, a mostanság közzétett „legjobb haltepertő”, „legjobb halászlé”, „legjobb csülök” sorozatról, vagy Őszi Tóth Gábriel „Így főz a tisztelt Ház” című kötetéről, melyben száz képviselő kedvenc étele szerepel. A kötet kiadásának idején első miniszterelnöki ciklusát töltő államférfi a „tanyasi levetlent” jelölte meg favoritként, ami lényegében egy öhöm/slambuc-variáció.
Az utóbbi időben egyre több olyan kínai egység nyitotta meg kapuit a Nagykörúton belül, mely nem az unalomig ismert fogásokra épít. A Red Lanternről szóltam már, a nemrégiben pazar szezámmag-szószos pacalt illetve tofus tésztasalátát ettem az Oktogonnál a Wok’n”Go helyén nyílt Xian Foodban, tavalyi élményem a Ráday utcai Ren Ze, ahol a Mao Xue Wang volt emlékezetes fogásom, amiről lesz még szó a későbbiekben, igen ígéretes az egyebek mellett többféle békacombot, medúzasalatát és újhagymás szójaszószos főtt marhapacalt kínáló Nice Meeting You a Ráday utcában, vagy itt van pár nappal ezelőtti élményem, a 2026. március 6-án nyitott Mak Luo Claypot, mely egy Csengtu városából 1980-ban indult étteremlánc része.
Világhálós kutakodással sem sikerült kideríteni, hogy hány egységük van, annyi biztos, hogy Kuala Lumpurban is működik egy, erre több találat is utal, álljon itt az egyik. Úgy tűnik, hogy a pesti egység nemcsak a Kárpát-medencében, de Európában is az első. Amint a megannyi hírportál által átvett We Love Budapest cikkben is szerepel, az InTown Hotpot tulajdonosa nyitotta a helyet.

A dizájn korszerű, sok intimitást nem biztosít, de így is tetszetős, szerethető, mi legalábbis jól éreztük itt magunkat.
A felszolgálók közül akad egy magyar is, ami nem árt, mert a többiekkel elég nehéz szót érteni, bár az igyekezet látszik rajtuk, s ami igen fontos, kedvesek, mosolygósak. Amúgy a kiszolgálás lényegében az ételek felszolgálására szorítkozik, a rendelésfelvételre nem. Az telefon történik, étlap sincs, csak egy QR kód az asztalon. Az egyébként zseniális 101 Tigrisben találkoztam ezzel a megoldással először, azóta sem barátkoztam meg vele, sokat elvesz az éttermi élményből. Magyarázhatnak bármit, vélelmezhető, hogy az ötvenes-hatvanas-hetvenes években születettek többsége mindig idegenkedni fog ettől a rendszertől, persze azok, akik ebben szocializálódtak és nem esik ki a telefon kezükből egy pillanatra sem, szeretni fogják e személytelen, de gyors és hatékony rendelési módot.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!