Jobban kezdett a Honvéd a hat olimpiai bajnok részvételével rendezett találkozón, Tóth, Molnár és Takács góljaival 3-0-ra elhúzott. A Vasas azonban összeszedte magát, és kulcsemberei (Varga T., Vári, Székely, Madaras) találataival 4-4-nél egyenlíteni tudott.
Ebben a pillanatban úgy tűnt, a meccs csak most kezdődik igazán, ám a Bajnokok Ligája szereplésére készülő hazaiak Jäger, Kiss és Biros találataival újra állva hagyták az ellenfelet (7-4). A vendégek gyengén védekeztek, és sorra puskázták el az emberelőnyös helyzeteiket, hozzá kell azonban tenni, hogy a kétszeres Európa-bajnok kapus, Kovács Zoltán kitűnően védte a lövéseket.
A mérkőzés felénél még behozhatónak tűnt Somossy József vezetőedző csapatának hátránya (7-5), ám a játék képe nem változott a hátralévő 14 percben sem. A Honvéd mind a saját, mind az ellenfél kapuja előtt nagyszerűen játszott, Kiss Gergely, Molnár és Biros mellett kitűnően pólóztak a többiek is, így a harmadik negyedben „lenullázták” (3-0) a kupagyőztest.
Az utolsó játékrész a vendéglátók 10-5-ös előnye ismeretében formalitásnak tűnt, és Kovács István csapata nem is engedte, hogy a Vasas három gólnál kisebbre csökkentse a különbséget. A végén 12-8-ra nyert a Honvéd, amely a látottak alapján kitűnően építette be a nyáron érkezett három olimpiai bajnokot, Kisst, Molnárt és Birost a csapatszerkezetbe. A Vasasnak csapatként vannak még hiányosságai, igaz, ott az előző évi kerethez képest nyolc új játékos dolgozik Somossy József keze alatt.
A bajnokságban már csupán a Honvéd százszázalékos, és 12 pontjával át is vette a vezetést a három mérkőzéssel többet játszott, 11 pontos Szegedtől a táblázaton.
Eredmények: Honvéd–Vasas 12-8, Szeged–Újpest 6-9, BVSC–Szolnok
13-5, KSI–Szentes 4-8, FTC–Eger 9-4, Kecskemét–Tatabánya 9-6.
Az ukrán biztonsági szolgálat embere a Sebestyén József haláláról hazudó férfi
