Telt ház, tomboló ferencvárosi, a tétet átérző újvárosi szurkolók, feltüzelt játékosok mindkét oldalon – ehhez hasonló hangulatra számítottunk tegnap a Dunaújváros– Ferencváros bajnoki jégkorongmérkőzésen. A két kanadai hokis, Rob Niedermayer és Jason Strudwick magyarországi bemutatkozását legalábbis ilyen „díszletek” mellett képzeltük el. Ezzel szemben egy órával a kezdés előtt mintha gyászhír járt volna körbe, úgy fogadták az érintettek, hogy a kedden megsérült Niedermayer nem játszhat. A világklasszis csatár arcába a kedd délutáni edzésen felpattant egy korong, felrepedt szemöldökét három öltéssel kellett összevarrni. Ebben az állapotban a Stanley-kupa döntőjében azért valószínűleg kikorcsolyázott volna, de érthető, hogy a DAC–FTC-találkozón nem kockáztatott – biztosítása többet „kóstál”, mint a zöld-fehérek éves költségvetése.
– Ennyire nem lehetünk szerencsétlenek – mondta Hudák János, a Ferencváros elnöke. – A józan ész ugyan azt mondja, két fecske nem csinálhat nyarat, de már rám is kezdett átragadni a bizakodó hangulat.
Amit az táplált, hogy ha a Fradi a rájátszásban hat mérkőzéséből legalább ötöt megnyer, még befoghatja a Dunaújvárost, és bejuthat a döntőbe. De még el sem kezdődött az első meccs, s az álom mintha máris szertefoszlott volna. Pedig éppen tegnap dőlt el végérvényesen, hogy elmarad az NHL 2004–2005-ös idénye, tehát a két kiválóság kitölti az öt hetet nálunk.
Strudwick legalább beöltözött tegnap… Bemelegítéskor ő is becsülettel rótta a köröket, majd Dobossal és Hollóval tette-vette a korongot. Amikor a ferencvárosiak visszavonultak az öltözőbe, megkérdeztem Dobos Tamás csapatkapitányt: Niedermayer sérülése lelohasztotta-e a lelkesedésüket? „Dehogyis! Majd meglátja!” – szólt a kincstári optimizmus a korábbi válogatottból.
A hazaiakat arról faggattam, sajnálják-e, avagy örülnek annak, hogy Niedermayer nem játszhat. Ladányi Balázs csak a vállát vonta, kifejezve, neki mindegy. Tokaji Viktor azonban kijelentette: „Őszintén sajnálom, hogy nem játszhat.”
A kezdésre – jó csapattárshoz méltón – megjött Niedermayer is, ragtapasz és szemüveg mögé rejtve sérülését, állandó (hölgy) kísérője társaságában a lelátóról nézte a meccset az addigra mégiscsak öszszegyűlt kétezernyi néző társaságában. Ám nem fradisták töltötték meg a csarnokot, ahogy arra számítani lehetett, hanem a Dunaferr–Győr férfi kézilabda-mérkőzésről átruccanó hazai drukkerek.
Strudwick természetesen az FTC első sorában kapott helyet, ám először anélkül korcsolyázott le, hogy koronghoz ért volna. Jelenléte az első percekben mintha feszélyezte volna társait, keresték a pasz-szal, amire számítottak a hazaiak, s így kétszer is lecsaptak a pakkra. Aztán mindenki megszokta, hogy a pályán van. Úgy mozgott, mint rutinos középhátvéd a gyepen: jól helyezkedett, ütemre „keresztezett”, néha előre- tört, de olyankor persze éppen nem kapta meg a korongot, így gólt nem üthetett.
Dobosnak mégis igaza lett. A lelkesedéssel nem volt gond. Az első harmad 0-0-ra végződött, s amikor negyven perc után is ez volt az állás, úgy, hogy a Fradi négy emberhátrányt is kivédekezett, kezdtük dörzsölni a szemünket.
Niedermayernek tetszett csapata produkciója, legalábbis így értékelt, amikor a második szünetben odaléptem hozzá:
– Nagyon jó a meccs, és jók a fiúk! – mondta mosolyogva.
– Eldőlt, hogy elmarad az NHL idénye. Ezek után vasárnap játszik Székesfehérvárott?
– Remélem, szeretnék.
A 46. percben a pályán megtörni látszott a jég, Vas Márton kihasználta ziccerét (1-0). A 49. percben Strudwick már a kispad felé korcsolyázott, cseréhez készülődve, amikor látta, hogy egyik társa megszerezte a korongot. Tett egy kört, maradt a pályán, jött is a „zsuga”, egy csel, két csel, passz Dobosnak, gól (1-1)! Tombolt a maroknyi Fradi-tábor. Ám hamar kiderült, amatőrökkel, legyenek bármily lelkesek, nagyon nehéz. Rögvest a gól után szinte teljes két percen át kettős előnyben játszhatott a Fradi. Ám sehogy sem sikerült felállnia, Ladányi lecsapott a korongra, s bevágta. Majd amikor kiegészült a csapata, még egyszer. 3-1 – eldőlt, gondoltuk. Ám – muszáj helyesbítenem – a lelkesedés csodákra képes. A Fradi Jánosi és Feil találatával egyenlített (3-3). A hosszabbítás nem hozott gólt, büntetőkkel a Dunaújváros nyert. Strudwick ugyan kihagyta a magáét, mégis kis híján csodát tett.
Elmarad az NHL-szezon. Bár úgy tűnt, hogy az utolsó pillanatokban sikerül megegyezni az észak-amerikai profi jégkorongliga játékosszervezetének és klubtulajdonosainak, Garry Bettman, az NHL első számú vezetője mégis bejelentette: teljes egészében törlik a 2004/2005-ös szezont. Ezzel az NHL lett az első olyan tengerentúli profiliga, ahol egy egész idény marad el. Az 1893 óta létező Stanley Kupának eddig csupán egyszer, 1919-ben nem volt győztese, akkor a világszerte több millió halálos áldozatot követelő spanyolnáthajárvány a hokisok között is szedett áldozatot.
egyesült királyság
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
