Aki kvótát szerez, azonnal mintát kell adnia

Btk.-ba kerül, hogy börtön vár a doppingügyek minden szereplőjére, sportolótól orvoson át szakvezetőig, új dimenzióba lép a tiltott szerek elleni küzdelem.

2011. 11. 16. 14:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

DOPPINGTÖRTÉNELEM

Hajmeresztő, hogy miket dobálnak néha magukba a sportolók – kezdte doppingtörténeti előadását Tiszeker Ágnes doktor. A dopping szó az afrikai kaffer törzs „dope” szavából ered (ez egy tudatmódosító szer), ami búr közvetítéssel hódította meg a világot, angolos írásmódja: „doping”. Érdekes módon már az ókori olimpiák idejéből is tudunk teljesítményfokozásról (gombakivonatok, extra fehérjék), de doppingellenőrzésről is (szemvizsgálat). Az 1896-os újrakezdés után fel is merült az ötlet, hogy egységes körülmények között tartsák a sportolókat az olimpiai faluban, de ez logisztikai akadályokba ütközik.

A szereket – Tiszeker előadása alapján – fáradtságűzésre, keringés- és légzésfokozásra, izom- és teljesítménynövelésre, fájdalomtűrésre, a regenerálódás gyorsítására, valamint pszichikai erősítésre és anyagi haszonszerzés céljából használják elsősorban. Történelmi különlegesség, hogy a II. világháborút sem kis részt arra használták, hogy pilótákon teszteljék a különböző módszereket (például a vértranszfúziót angol és német katonáknál) és az anabolikus szteroidokat (ezek az „ölési képességet” javítják).

Tiszeker nem oszlatta el a kételyeket az '54-es focivébé döntőjével kapcsolatban: a német focisták Puskásék ellen egy bizonyos Pervitin (szakzsargonban: Hitler-speed) nevű szert szedhettek, és bár ezzel kapcsolatban sok a bizonytalanság, tudvalévő, hogy sok német a berni kórházban kötött ki… Amúgy a fogyókúrapiacba is behatolt a metamfetamin, sokáig a patikákban is árulták.

Az első bizonyítható doppinghaláleset 1896-ban történt a Bordeaux–Párizs bicikliversenyen, aztán nagy port kavart a tojás és konyak keverékét bepumpáló Thomas Hicks halálesete (1904). Nevezetes volt még Knut Jensen 1960-as olimpiai tekerése; szemtanúk szerint már nem élt, még mindig tekert a kerékpáron, annyira stimulálva voltak az izmai. Az anabolikus szteroidok széles körű elterjedése egyébként jó célokat szolgált: a II. világháború vége, a kényszermunkatáborok felszabadulása után sokan ezeknek köszönhették talpra állásukat.

A vérdoppingot 1986-ban tiltották be, miután sokan már állati vérrel is próbálkoztak, és ez közvetlenül volt életveszélyes. A WADA-t 1999-ben alapították meg, 2004-ben, az athéni játékokon már az ő szabályaik szerint ellenőriztek. Egyes szereknél a forgalomba kerülés után tíz évvel kullogtak az ellenőrök, ez mára másfél évre csökkent, „nem Trabanttal üldözzük már őket” – zárta Tiszeker Ágnes, aki igen kíváncsi volna Usain Bolt titokzatos lekvárjára, Michael Phelps testfelépítésének titkára, illetve Carl Lewis kilenc olimpiai bajnoki címének hátterére is.



Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.