A 32 éves Eto’ónak már a kezdő tizenegybe kerülése is meglepetést okozott, de Mourinho megérzései általában bejönnek. Negyedórán keresztül labdaérintése sem volt a kameruninak, de aztán egy remek testcsellel lerázta védőjét, majd Carrick „segítségével” a hosszú sarokba csavart. A második és harmadik találata szöglet után esett, közelről bekotort, tipikusan „eto’ós” gól volt.
A veterán csatár három és fél év után szerzett három gólt, 2010. szeptember 29-én, még az Internazionale színeiben a Werder Bremennek lőtt mesterhármast a 4–0-ra megnyert Bajnokok Ligája-találkozón. Aztán 2011 nyarán élve „eltemette” magát azzal, hogy a dagesztáni Anzsi Mahacskalához szerződött – más kérdés, hogy a „félelem bére” igencsak magas volt: évi húszmillió eurós fizetés, amely akkor a világ legjobban fizetett labdarúgójává tette Eto’ót. Aztán két évvel később engedett egykori interes edzője, José Mourinho hívó szavának, és jelentős fizetéscsökkentés mellett – most évi nyolcmillió euró a gázsija – a Chelsea-hez igazolt.
Seamus O'Connell lőtt legutóbb mesterhármast a Chelsea színeiben az MU-nak Eto’o előtt – ez sem tegnap történt, hanem az 1954–1955-ös idényben, amikor a Kékek első, és Mourinho érkezéséig az egyetlen bajnoki címüket szerezték. Ennek is megvan a maga sztorija. O’Connell akkoriban nem az élvonalban futballozott, sőt még csak nem is valamelyik profi ligában, hanem az amatőr Bishop Auckland együttesében. Ám a United-meccs napján leigazolta a Chelsea, s a játékos elé az egyik klubvezető ment ki a King’s Cross pályaudvarra. Csakhogy az illető nem ismerte személyesen O’Connellt, és sehogy sem találta meg a forgatagban. Bánatában beült a restibe egy pofa sörre, s az asztalához odakéredzkedő fiatalembertől – végső elkeseredésében – megkérdezte, nem ismeri-e O’Connellt. „Dehogynem – hangzott a válasz. – Én vagyok az!” Rögvest taxiba vágták magukat, s még a kezdő sípszó előtt odaértek a Stamford Bridge-re. S bár a Chelsea 6–5-re kikapott, O’Connell mesterhármasával cseppet sem vallott szégyent
