Sífutásban a sprint nem méterre pontosan kötött távolság, a nőknél általában 1,2–1,3, a férfiaknál pedig 1,4–1,6 km, a pálya adottságaitól, illetve attól függően, hogy klasszikus vagy szabad stílusban kell teljesíteni. Szocsiban utóbbiban írták ki a versenyt, ennek megfelelően hosszabb volt a táv, a férfiaknál a megszokottnál is hosszabb, 1,8 km. Ezt a hölgyek durván két és fél, a férfiak pedig három és fél perc alatt tették meg. Tehát a sprint kicsit félrevezető elnevezés mondjuk a 100 méterhez, Usain Bolt világához képest, de hát sífutásban hagyományosan hosszabb távú versenyeket rendeznek, a sprint csak 2002 óta szerepel az ötkarikás programban.
Szocsiban a selejtezőben a versenyzők 15 másodpercenként egyenként indultak el. Előbb a hölgyek, a 67 résztvevő közül Simon Ágnes 64.-ként; fél óra múlva pedig a férfiak, itt 86 fős volt a mezőny, Szabó Milán 67.-ként vágott neki a távnak. Mind a két nemnél az első harminc jutott tovább a negyeddöntőbe, ahol hatfős futamokban folytatódott a verseny. Mind az öt futamból az első kettő, illetve a további két legjobb időt elérő sífutó került az elődöntőbe, a legjobb 12 közé. Ahol ugyanez volt a játékszabály a döntőért.
A magyarok számára sajnos már a selejtező leküzdhetetlen akadályt jelentett. Ez persze nem kudarc, ellenkezőleg, bravúrszámba ment volna, ha valamelyikük továbbjut. Ettől mindkét magyar induló nagyon messze volt. Simon Ágnesnél csak a török induló futott lassabban, így a magyar versenyző 66. lett. Háromgyermekes édesanyaként persze csinálja utána, aki tudja, másfelől viszont az olimpia ma már a profik küzdőtere. Szabó Milán 73. lett, jócskán elmaradva az önmaga által felállított várakozástól (mindenképpen az első 60 közé akart kerülni).
Björgen, Randall, Cologna, Northug: nagyágyúk a vert mezőnyben
A hölgyeknél az első számú esélyes, a norvég Marit Björgen négy éve Vancouverben eltaktikázta a selejtezőt, és kiesett, Szocsiban nem kockáztatott, a harmadik legjobb időt síelte. A férfiaknál a szakági világkupa éllovasa, a német Josef Wenzl meglepetésre csak 31. lett, tehát kimaradt a legjobb 30-ból.
Már a negyeddöntők bővelkedtek a meglepetésekben. A nőknél kiesett a tavaly világbajnok, amerikai Kikkan Randall és a négyszeres olimpiai bajnok norvég Marit Björgen. Randall az amerikaikra jellemző lazasággal véletlenül sem roskadt magába, amikor a kamera ráfókuszált, mosolygott és széttárta a karját. Björgen a hajrában bukott, ő inkább kínjában nevetett.
A férfiaknál is volt két vezéráldozat. Nem jutott tovább a címvédő orosz Nyikita Krjukov, valamint a vasárnap a síatlonban aranyérmes svájci Dario Cologna. Petter Northug, akit a legnagyobb végsebességű sífutónak tartanak, innen még mázlival, jobb idővel továbbment, pedig láthatóan feladta a futamát a három svéd mögött. Az elődöntőben azonban sansz nélkül búcsúzott a versenyszámtól.
A fináléban a norvégok voltak a leggyorsabbak, a nőknél Maiken Caspersen Falla tulajdonképpen simán, esélyeshez méltóan nyert. A férfiaknál döbbenetes döntőt láthattunk. A svéd Jönsson ötszáz méter után föladta a versenyt, mégis bronzérmes lett. Azért, mert előtte a svéd Hellner, az orosz Usztyjugov és a norvég Glöersen is bukott. A végén így csak a norvég Hattestad és a svéd Peterson küzdött az aranyért, az előbbi volt a gyorsabb.
Sífutás, sprint.
Nők:
1. Maiken Caspersen Falla (Norvégia) 2:35.49 perc
2. Ingvild Flugstad Östberg (Norvégia) +0.38 mp
3. Vesna Fabjan (Szlovénia) +0.39
66. Simon Ágnes (Magyarország)
Férfiak:
1. Ola Vigen Hattestad (Norvégia) 3:38.39 perc
2. Teodor Peterson (Svédország) +1.22 mp
3. Emil Jönsson (Svédország) +19.74 mp
