Juncker vs. Von der Leyen – ki sodorta nagyobb bajba az EU-t?

Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen elnöksége idején egyaránt gyengült az Európai Unió politikai és gazdasági helyzete. Juncker a brexit, a migrációs krízis és a gazdasági nehézségek közepette a föderális Európa irányába vitte az uniót, míg Von der Leyen időszakát botrányok és gazdasági hanyatlás jellemezi. Ukrajna gyorsított uniós csatlakoztatása pedig irreális és kockázatos. Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője mutatta be a két bizottsági elnök időszakát.

Az előző és a mostani EB elnök (Fotó: AFP) Fotó: KENZO TRIBOUILLARD Forrás: POOL

Jean-Claude Juncker bizottsága számos válság és belső kihívás közepette működött. Mandátuma idején az Európai Unió az Egyesült Királyság kilépési folyamatával, a migrációs válsággal és a gazdasági problémák kezelésével volt elfoglalva. 2017-ben Juncker ugyan kijelentette, hogy a Nyugat-Balkán országai 2025-re csatlakozhatnak az unióhoz, a valóságban azonban ebben az időszakban az EU nem bővült, hanem éppenséggel szűkült a brexit miatt. Emellett az is felróható Junckernek, hogy az egész politikai pályája a föderális Európa megvalósítására irányult, lépésről lépésre próbálta erősíteni az uniós intézményeket. Orbán Viktort pedig pont azért kritizálta, mert nemzeti érzelmű. 

Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen
Fotó: ARIS OIKONOMOU/AFP

Juncker a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban egy interjúban kijelentette: 

Első számú gondja az országa, nem pedig Európa. És ez hatalmas hiba.

Ugyanakkor most úgy tűnik, hogy külpolitikai kérdésekben lett benne bizonyos mértékű realitásérzék. Idén márciusban Ukrajna kapcsán világosan kijelentette, hogy az ország nem alkalmas sem NATO-, sem EU-tagságra. Ukrajna állami intézményei és gazdasága nincs felkészülve az integrációra, és a csatlakozás geopolitikai kockázatai komoly konfliktushoz vezethetnek Oroszországgal, de kockázat még a NATO 5. cikkelyének aktiválódása, ami közvetlen konfliktusba sodorhatná Európát. 

Von der Leyen bizottsága mintha nem látná a kockázatokat

Ezzel szemben Ursula von der Leyen bizottsága nemcsak hogy folytatta az unió föderalista irányvonalát, hanem látványosan felerősítette. Mandátumát sorozatos botrányok kísérték: a vakcinabeszerzések körüli titkolózástól a jogállamisági vitákig, miközben az európai versenyképesség folyamatosan gyengült. 15 évvel ezelőtt az európai gazdaság mérete 10 százalékkal volt nagyobb az Egyesült Államokénál, azonban 2022-re már 23 százalékkal kisebb lett. Az Európai Unió GDP-je (a brexit előtt az Egyesült Királysággal együtt) ebben az időszakban 21 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államoké 72 százalékkal, Kínáé pedig 290 százalékkal. Mindezek mellé Von der Leyen egyértelműen az Ukrajna felgyorsított EU-integrációját támogató irányt képviseli, ami több szempontból is veszélyes: 

az ország jelenleg háborúban áll, gazdasági és intézményi rendszere messze nincs az uniós elvárások szintjén, a korrupció továbbra is rendszerszintű problémát jelent

– emelte ki az elemző. Azzal folytatta, hogy az ukrán csatlakozás erőltetése így nemcsak irreális, hanem kockázatos is, és eltereli a figyelmet az EU valódi kihívásairól. 

Borítókép: Az előző és a mostani EB-elnök (Fotó: AFP)