Korai búcsú a világkupától

Eb-bronzérmes női pólósaink Kínával szemben elvéreztek a negyeddöntőben.

Ch. Gáll András
2014. 08. 15. 12:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korábban azt írtuk a negyeddöntő kapcsán: nem derült ki, ki ellen mérkőzik csapatunk. Nos, utólag eláruljuk, kiderült, csak éppen nem mertük, nem akartuk elhinni. Mert a józan ész és a sport minden elemi szabálya az ellen szólt, hogy a mieink Kínával kerüljenek szembe. Mégis így történt.

A magyar válogatott csoportharmadik helye felől szemernyi kétség sem lehetett – sima vereség Ausztráliától és az Egyesült Államoktól, még simább győzelem a Dél-afrikai Köztársaság ellen –, mint ahogyan az is egyértelmű, hogy a harmadikok a négy közé jutásért a másodikokkal játszanak keresztbe.

Csakhogy az A jelű kvartettben Kína semmiféle szempontrendszer szerint nem lehetett második. Abban a négyesben mindenki szétszaggatta Szingapúrt – legkevésbé még a kínaiak –, az első három pedig körbeverte egymást, méghozzá ekképpen: Kína–Oroszország 14-13, Oroszország–Spanyolország 7-6, Spanyolország–Kína 12-5. Azaz mindhárom alakulat 4 ponttal zárt, a spanyol +37-es, az orosz +33-as, a kínai +15-ös összgólkülönbséggel. Tehát akár a hármas „minitabellát”, akár a teljes eredménysort tekintjük, az oroszok a másodikok, a kínaiak a harmadikok. Hogy miként jött ki ennek az ellenkezője? Senki sem tudja. Valószínűleg a döntéshozók sem. De kijött.

Ha lucskosra izzadva magunkat mégis megpróbálunk bármiféle magyarázatot lelni, legfeljebb annyi adódik: a spanyolokat érthetően kihozták elsőnek, a második és a harmadik között pedig az egymás elleni eredmény döntött – akkor már jogosan az ázsiaiak javára. Csakhogy hármas körbeverésnél ilyenről még nem hallott a világ. Motivációt persze lehet éppen találni e manipulációhoz, ismerve a nemzetközi pólós vezérkar a megalomániának mindent alárendelő észjárását: remekül reprezentálná a sportág népszerűségét, ha a vk-n a legjobb négy pozícióján négy földrész osztozna, a biztos továbbjutó Egyesült Államok és Spanyolország mellett mondjuk Ausztrália és Kína. Vagy ha már a házigazda oroszok legyűrnék az ausztrálokat, legalább ne legyen három európai.

Csapatunk persze minden esetleges spekulációt megtorpedózhatott volna egy győzelemmel, ám nem tette, 8-6-ra alulmaradt. A júliusban, hazai vizeken Eb-bronzot nyert együttes a monotóniára nem panaszkodhatott, hisz a vk első négy versenynapján a további négy kontinensről kapott ellenfelet, ám három ezúttal túl erősnek – vagy csak kipihentnek – bizonyult számára. A távol-keletiek is, mert tegnap gyakorlatilag végig vezettek, egy-egy góllal, de hozták az első három negyedet. A mieink 7-4-ről még visszajöttek 7-6-ra, majd 8-6-nál megpecsételődött a sorsuk.

Bár a helyzet ennyire nem drámai. A magyar póló ezt túléli, Kína hangsúlyos jelenléte pedig valóban használ a sportágnak. A jelek szerint még eszement döntéseket is érdemes hozni érte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.