Tudomásunk szerint – éppen az esetleges olimpiai pályázatra tekintettel – a tervezés fázisában felmerült annak a lehetősége, hogy valamiképpen a futókört is „belepréselik” az új stadionba. Oly módon, hogy a küzdőtér süllyeszthető lett volna, így labdarúgó-mérkőzéseken a rekortán helyére széksorok kerülhetnének. Bár a modern építészetben alkalmaztak már ennél cifrább megoldást is, könnyen belátható, ennek a kivitelezése alaposan megemelné a költségeket.
Joggal vetődik fel a kérdés: van-e egyáltalán szükség atlétikai pályára? 2014-ben roppant egyszerű a válasz: nincs.
Az ötvenes években atlétikai versenyekre is rendre megtelt a Népstadion, ám az Iharos, Rózsavölgyi fémjelezte korosztály letűnése után csökkent ez irányú jelentősége. 1966-ban és 1998-ban itt rendezték az atlétikai Európa-bajnokságot, a hetvenes-nyolcvanas években a Magyar Nagydíj – amelynek csúcsát talán 1985-ben Carl Lewis és Edvin Moses vendégszereplése jelentette – is jelentős tömeget vonzott, de az 1998-as Eb óta az atlétika csak alkalmi vendég a stadionban.
A 2011-ben életre hívott Gyulai István-emlékversenyeken csupán 2012-ben regisztráltak tízezerre rúgó nézőszámot, de akkor is csak azért, mert az eseményt remek érzékkel összekötötték a londoni olimpiáról hazaérkező hősök ünneplésével; 2011-ben például hiába állt rajthoz, sőt repesztett 9,86 másodpercet száz méteren Asafa Powell, úgy ötezren lézengtek a tribünön.
Három évtizedenként kontinensviadal, a 21. században egyszer talán világbajnokság is – nagyjából ennyi az atlétika stadionigénye Magyarországon. Telt házas labdarúgó-mérkőzést ellenben évente akár ötöt-tízet is rendezhetnek az arénában. A futókör növeli a költségeket, hiszen nagyobb a külső kerület, rontja az akusztikai hatást – a kérdés ezzel nagyjából el is dönthető.
Mint ahogy el is döntötték e nyáron. Csakhogy az elmúlt hetek fejleménye, miszerint Budapest komolyan fontolóra vette a 2024-es olimpia megrendezésére irányuló pályázat benyújtását. Márpedig az ötkarikás játékoknak az olimpiai stadion a központi létesítménye. Budapesten aligha építenének újabb százmilliárd forintért még egy arénát, elméletileg a Puskás terveinek átalakítása merülhet fel.
– A Puskás Ferenc Stadion újjáépítése az elfogadott tervek szerint halad – a Nemzeti Sportközpontok az érdeklődésünkre csupán ezt a szikár mondatot közölte. Tehát nem lesz futópálya, pontosabban a küzdőtér körül nem, mert egyedi megoldásként a stadion legfelső szintjén 800 méter hosszú, kivilágítható, körpanorámás futópálya létesül majd, ahol azonban legfeljebb amatőr versenyeket és edzést lehet tartani.
S hogy akkor mi lesz az olimpiai jelentkezéssel?
– Korai lenne annyira előre szaladni, hogy hol és milyen lesz az olimpiai stadion. Egyelőre a nevezés feltételeit kell pontosítani. A Magyar Olimpiai Bizottság különben is csupán közvetít, a játékok rendezésére Budapest kandidálna. Ám a Nemzeti Sportközpontok vezetőinél pontosabban senki sem tudhatja, milyen sportlétesítmények építése van napirenden – dobta vissza a labdát Szabó Bence MOB-főtitkár.
Maradjunk tehát a tényeknél. 2020-ban Budapesten négy Európa-bajnoki labdarúgó-mérkőzést rendeznek. Legkésőbb addigra biztosan elkészül a „futballstadion a stadionban”. A 2024-es olimpiára 2015 nyaráig kell jelentkezni. Ez az ügy még tűr halasztást.
