Elúsztak a beígért építkezések

A tanév végéig 25 tanuszodát kellene átadni, legtöbb helyen az alapkőletételig jutottak.

A már letett alapköveket két hullámban temették a földbe az adott településeken. 2014-ben a gazdagréti ünnepségen még időkapszula is került bele, igaz, az ünnepség előtt sebtiben a Törökugrató utcai iskola tanulóival írattak leveleket „a jövőbe”, hogy legyen mit belerakni az időkapszulába. Noha Simicskó István, az akkori sportért felelős államtitkár mindenféle úszóleckéket ígért a helyi iskolásoknak, nemhogy egy kapavágás nem történt a tanuszoda ügyében, manapság már azt sem tudják, hová ásták el az alapkövet

– Amikor tanuszodákat, tornatermeket építünk, elsősorban gyermekeinkre, a jövő generációira gondolunk. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést, amelyben a magyar sport jövőjének megalapozása mellett a sportoló nemzet megvalósítása érdekében is nagy lépést tettünk előre – fogalmazott beszédében Simicskó.

Mint említettük, Gazdagréten nem a nagy, hanem az első lépés hiányzik.

Ugyanebben az esztendőben Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a zuhogó esőben egy ernyő alatt állva nézte végig, amint a kivezényelt gyerekek tornagyakorlatokat mutatnak be a putnoki Péczeli József Általános Iskola melletti parkban az ígért tanuszoda alapkövének lerakásakor.

– Az uszodaépítési program lényege, hogy a ciklus végére nem lesz olyan magyar iskolába járó gyermek, aki nem tud úszni. Sportnemzet vagyunk, és ebből sportoló nemzetté kell válnunk – jelentette ki többek között a miniszter.

A „szép szavak” ellenére itt sem jutottak sokkal tovább.

Gödöllőn, a Szent István Egyetem Kertészeti Tanüzemének területén akadálymentesen megközelíthető versenyuszoda épül 2,5–3 milliárd forintos kormányzati beruházásból, a terveken látható, 50 méteres medencét, ezer látogatót befogadó lelátót, bemelegítő és egyben tanmedencét, továbbá kiszolgáló részlegeket foglal majd magába. Holott itt még egy rajtkövet is felavattak az alapkő elásása mellett.

Gond volt a költségekkel is, amelyek elkezdtek nőni: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az addigi nettó 150 milliós beruházási költséget 300 millióra emelte, ám ez a döntés a munkálatoknak nemhogy a befejezését, de a legtöbb helyen az elindulását sem segítette.

Idén április végétől nagy lendülettel újraindult a tanuszoda-építési program – Sárbogárdon, Tokajban, Edelényben és Szombathelyen raktak le alapköveket –, igaz, átadni még egyetlenegyet sem sikerült. Tokajban és Edelényben Boros Anita vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, Szombathelyen Hende Csaba, a város országgyűlési képviselője, volt honvédelmi miniszter jelenlétében zajlottak az események.

Nem árt leszögezni, a kormány ígérete alapján már tíz hónap sincs a programban kijelölt 25 tanuszoda átadására, és mivel eddig sem sikerült egyet sem felépíteni, illetve felavatni, vélhetően a kijelölt határidőre sem fog. Pedig a települések csodálnivaló türelemmel várják, hogy végre történjen valami.

– Mi a végtelenségig türelmesek vagyunk, mindenhez hozzá vagyunk szokva. Hozzászoktunk ahhoz, hogy bezártak nálunk egy ezer főt foglalkoztató cementgyárat, utána elloptak egy 180 millió tonna tiszta kővagyont rejtő hegyet, és bekerült zöldterroristák kezébe, innentől, hogy lesz-e uszodánk, vagy nem lesz, olyan kérdés, hogy itt már tényleg tudunk várni – fogalmazott a Hír TV egyik korábbi riportjában Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere.

A tanuszodák üzemeltetését az állam átveszi az önkormányzatoktól, ez évi 1,2 milliárdos mínuszt jelent majd a költségvetésnek. A teljes programra pedig közel 40 milliárd jut, ám még így is sokan tamáskodnak, hogy a fenti összeg a bevételekkel együtt fedezi-e a felmerülő fenntartási költségeket. Ugyanis egy uszoda fenntartása minimum 50 millió forint évente.