Kiemelt sportág, hiányzó feltételek

Hiába a nagy pénz, van még mit tenni a hazai amatőr ökölvívás helyzetének javításáért.

B. Molnár László
2016. 09. 21. 17:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ökölvívás 2013-ban soha nem látott lehetőséget kapott a kormányzattól, ugyanis bekerült a tizenhat kiemelt sportág közzé, ami utat nyitott a korábban eredményes magyar amatőr boksz újbóli felemelkedésének. A sportágba beáramló pénz azonban nem minden, azért, hogy a fejlődés kézzelfogható legyen, bizony rengeteget kellett, sőt kell még tenni.

A dicső múltból nem megélni, hanem maximum erőt meríteni érdemes. Az állami támogatást elsősorban a sportágfejlesztésre, az utánpótlás minél magasabb szintű képzésére kapja az ökölvívás. Éppen ezért sokszor elhangzik a sportág vezetői részéről, hogy az évek óta beömlő százmilliókért cserébe nem most, hanem majd a mostani utánpótlás felnőtté válása után jelentkezik majd az eredmény, a folyamat első lehetséges állomásaként a 2020-as tokiói olimpiát szokták megjelölni. Hogy ennek van-e alapja? Tényleg reménykedhetünk ebben? Nos, utánpótlásfronton valóban nem áll rosszul a sportág, hiszen 2013 óta szakajtónyi érmet nyertek versenyzőink a különböző korosztályos világversenyeken (lásd keretesünket).

Ami azonban jelenleg a fő gond, hogy országos szinten az edzőtermek szakmai felszereltsége a fejlesztési program ellenére is csak megközelítőleg ötven százalékban elfogadható, a maradék ötvenben főleg a ring hiányzik. Nagyon sok helyen – a magas kiviteli és bekerülési költségek miatt – „szorítópótlót” (négy pad, talpas állványon elhelyezett kötél) alkalmaznak a szakmai munka során. Ugyancsak kevés a bokszzsák, helyigénye miatt alig találni fedeles labdaállványt. A felszerelés hiányából következik, hogy a különböző korosztályos válogatott keretekben foglalkoztatott sportolók közül sokan csak a válogatott edzőtáborában vagy a régiós központokban tudnak speciális eszközökkel és szorítóban dolgozni.

A sportágban éppen a fentiek megoldása és a további fejlesztések érdekében régióközpontokat hoztak létre, amelyek kiemelt feladata a szakmai munka szervezése, irányítása, valamint a tehetséges, fiatal versenyzők felkutatása, menedzselése és a sportágban tartása. Ugyanez a feladata az azóta létrejött akadémiáknak is – Madárfészek Ökölvívó Akadémia (Budapest), Papp László Ökölvívó Akadémia (Hajdúszoboszló), Gladiátor Akadémia (Győr) és Botos András Ökölvívó Akadémia (Nagykanizsa) –, de régóta vágya a sportágnak, hogy Budapesten legyen olyan rendezvénycsarnoka, amely lehetőséget ad a korosztályos válogatottak edzéseire, valamint a kiemelt csapatbajnoki, illetve nemzetközi versenyek lebonyolítására.

Ugyanakkor a fentiek figyelembevétele mellett nem lehet megfeledkezni arról, hogy a jelenlegi felnőtt amatőr ökölvívás továbbra is eredménytelen, hiszen olimpiáról 2000-ben (Sydney – Erdei Zsolt), világbajnokságról 2005-ben jött haza éremmel magyar ökölvívó (Bedák Pál és Káté Gyula). Kétségtelen tény, az Európa-bajnokságokon azért mindig összejön egy-két érem, 2015-ben például egy bronz a 19 éves Csóka Nándor (52 kg) révén a bulgáriai Szamokovban. Olimpiákon egyre csökken a magyar bokszolók száma – igaz, a kvalifikáció is egyre nehezebb –, ám legutóbb a riói nyári játékokon mindössze két bokszolónk volt ott.

Nemrég váltás történt a szövetségi kapitányi poszton, és a két olimpiai ciklust végigvezénylő Kovács László – aki mostantól szakmai igazgatóként felügyeli a sportágat – helyett a korábban sikeres amatőr és profi pályafutást maga mögött tudó, és a korosztályos válogatottak mellett bizonyító Balzsay Károly vette át az irányítást, akinek munkáját Erdei Zsolt segíti, utóbbi például a róla elnevezett Madárfészek Ökölvívó Akadémia szakmai munkáját is irányítja. Ők ketten edzőként is megismerkedtek már a felnőttek mezőnyével, ráadásul a Rióba kijutott két bokszolónk, Harcsa Zoltán és Bacskai Balázs szakmai munkáját is ők irányítják már egy ideje.

2013 (a második fél évre kapott támogatás összege: 262 246 000 Ft)

Női ifi, junior uniós bajnokság (Keszthely): 4 arany, 2 ezüst, 9 bronz. Ifjúsági férfi-Európa-bajnokság (Rotterdam): 1 arany, 1 ezüst. AIBA női junior-ifjúsági világbajnokság (Albena): 1 arany, 1 bronz. Junior férfi-Európa-bajnokság (Anapa): 1 bronz

2014 (a kapott éves támogatás összege: 535 093 400 Ft)

Ifjúsági férfi-világbajnokság (Szófia): 1 bronz. XII. Schoolboys Európa-bajnokság (Keszthely): 2 arany, 2 ezüst, 3 bronz. EUBC női junior- és ifjúsági Európa-bajnokság (Assisi): 4 bronz. II. ifjúsági olimpia (Nanking): 1 bronz. Férfi ifjúsági Európa-bajnokság (Zágráb): 2 bronz. Junior férfi-Európa-bajnokság (Anapa): 2 ezüst, 1 bronz

2015 (a kapott éves támogatás összege: 525 000 000 Ft)

Női junior- és ifjúsági világbajnokság (Tajpej): 2 bronz. Junior férfi-Európa-bajnokság (Lviv): 1 bronz. Női junior és ifjúsági Európa-bajnokság (Keszthely): 1 arany, 3 ezüst, 3 bronz. Junior férfi-világbajnokság (Szentpétervár): 1 bronz

2016 (a kapott éves támogatás összege: 500 000 000 Ft)

EUBC ifjúsági Európa-bajnokság (Anapa): 1 bronz. EUBC junior Európa-bajnokság (Kaposvár): 1 arany, 1 bronz. Schoolboys Európa-bajnokság (Zágráb): 5 bronz

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.