Kovács a kétszeres olimpiai aranyérmes Szilágyiról azt mondta: ahhoz, hogy valaki ennyire stabil és egyenletes teljesítményt tudjon nyújtani, több elemnek kell a helyén lennie. A mentális felkészülés csak egy darabka, ehhez tartozik még a biztos erőnléti állapot (azaz a versenyző ismeri a győzelemhez szükséges fizikai képességeit), illetve a megfelelő technikai és taktikai háttér.
Szóba került Lőrincz Viktor esete is. A 85 kilogrammosok között versenyző birkózó hiába küzdött, a szlovén Stanislav Sernek szőnyegelnök egy utolsó, nehezen megmagyarázható intést követően a német Denis Kudlát hozza ki győztesnek a bronzmeccsen Rióban. Igaz, később elismerte, hogy külső hatás nyomására döntött így, az ügyben vizsgálat indult.
„A bírózás életveszélyes. Ha elindul egy harmadik személy okolása, az mentálisan rossz dolgokat eredményezhet, hiszen ha a sportoló legközelebb találkozik az érintett személlyel, akkor már nem az ellenfél lesz az, akit le kell győznie, hanem a bíró” – mondta a felmerült esettel kapcsolatban Kovács Krisztina.
Ez a „tanult tehetetlenség”, ami minden sportoló ősellensége. A szakértő szerint ebben az esetben be kell látni, hogy a bírónak ugyan van beleszólási joga egy mérkőzés alakulásába, és a sportolónak nincs mindig ráhatása a tevékenységére, ám mégis a játék része, akinek jelenlétét el kell fogadni.
Kovács úgy látja, a sportpszichológusnak már a fiatal (14-15 éves), élsportra készülő versenyzők életében is helye van, hiszen már ebben a korban el lehet sajátítani azokat a megfelelő technikákat, amikre később lehet építeni.
„Egy világbajnokság és az ehhez társuló elvárások egy gyereknél is ugyanúgy megjelennek, mint egy felnőtt sportolónál. Erre pedig idejekorán fel lehet készülni.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!