Érdekes kérdés, hogy mire lehet elég például a 2016-ban kapott 20 millió forintos összeg. Mint azt Szabó-Pap Gergelytől, a Vasas pénzügyi igazgatóhelyettesétől megtudtuk
„a vívókra fordított jelenlegi éves költségvetés – a kiadási oldalt tekintve – ez évben meghaladja a 70 millió forintot, míg a jövő évben (2017) talán már a 80 millió forintot is eléri. Ez az összeg azonban a létesítményekkel kapcsolatos költségeket (víz, világítás, villany) nem tartalmazza.”
Hiába nyerik tehát az aranyakat a legjelentősebb világversenynek tartott olimpián a klub versenyzői, a MOB-tól és a vívószövetségtől kapott műhelytámogatásból a kiadások alig negyedét tudják fedezni.
Azt is megtudtuk: 2015-ben mintegy 3 millió forintot költöttek egy főállású edző fizetésére. Ez ugyan nem nevezhető csillagászati fizetésnek, de már az is nagy segítség a szakosztálynak, hogy három trénerük KEP- (Kiemelt Edző Program) edző, így az ő munkabérük nem a klubot terheli.
A fenti források és a költségek különbözetét a klubnak, illetve a szakosztálynak a szolgáltatásokból (tanfolyamok, tagdíjak), szponzorációból befolyó összegekből és a kiemelt egyesületek részére járó központi források egy részének ide csoportosításával kell előteremtenie.
A számok tükrében jól látható, hogy a Vasas vívószakosztálya számára koránt sem jelent komolyabb (anyagi) löketet egy olimpiai aranyérem megszerzése. Hiszen ha csak a 2013-as év mérlegét nézzük, kiderül, hogy Szilágyi Áron kardvívó 2012-es londoni sikere az akkor még feltehetően alacsonyabb éves költségvetés töredékére se volt elég.
