Kenderesi „Sajtburesz” Tamás, Kapás Boglárka, Imre Géza, Hosszú Katinka, Márton Anita, Szász Emese. Csak néhány név azok közül, akik érmet szereztek a 2016-os riói olimpián, és ezért azóta pénzbeli juttatásban részesülnek. Ahogy azt már a Nol.hu korábban kiszámolta, a riói érmek és a pontszerző helyek után járó egyszeri jutalom 1,2 és 35 millió forint között mozog. A dobogósok pedig – a 35. születésnapjukat követően – havi életjáradékot is kapnak.
Aranyérmeseink – csakúgy, mint négy éve – 35 milliót, az ezüstérmesek 25-öt, míg a bronzérmesek 20 millió forintot kapnak a sikeres szereplésért.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) lapunknak küldött tájékoztatásából kiderül: 2015-ben olimpiai járadékra 1,454 milliárd forintot fizettek ki, ebből 977 millió forint ment a 488 érmes illetményére. A fennmaradó összeg az edzőknek és az özvegyeknek jutott. Szász Emese, a Vasas Rióban aranyérmes vívója például 120-192 millió, míg a szintén olimpiai bajnok Hosszú Katinka 360-576 millió forintot kaphat olimpiai járadék formájában. Az életjáradék összegét az előző évi országos havi bruttó átlagbér alapján állapítják meg, ezért nem lehet pontos összeget számolni. Az átlagbért leginkább két tényező befolyásolja:
A fentiek fényében látható: az olimpiai érmes sportolók anyagilag is jól járnak azzal, hogy egész életüket a sportra tették fel, és ez így van jól. De mi a helyzet az őket felkészítő klubokkal? Mit kap például a Rio legtöbb magyar bajnokát kinevelő Vasas? A világklasszisok „legyártása”, az ehhez szükséges feltételek megteremtése komoly, anyagi jellegű invesztíciót is igényel.
Mielőtt elmerülnénk a számolgatásban, érdemes tisztázni, hogy egy egyesület közvetlenül nem kap jutalmat az olimpiai szereplés után. A klubok a sportági szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság műhelytámogatására számíthatnak. A pénzek elosztásánál – a vívás példájánál maradva – egyebek között a következőket veszik figyelembe:
A 2017-es források megítélésénél a 2016-ban elért eredményeket veszik figyelembe. Mivel erről majd csak jövőre lesz információ, így annak néztünk utána, hogy 2013 és 2016 között mekkora összegű támogatást kapott a Vasas vívószakosztálya, melynek kötelékében olimpiai bajnok lett Szilágyi Áron és Szász Emese. A pénzügyi támogatások a következőképp alakultak:
Érdekes kérdés, hogy mire lehet elég például a 2016-ban kapott 20 millió forintos összeg. Mint azt Szabó-Pap Gergelytől, a Vasas pénzügyi igazgatóhelyettesétől megtudtuk
„a vívókra fordított jelenlegi éves költségvetés – a kiadási oldalt tekintve – ez évben meghaladja a 70 millió forintot, míg a jövő évben (2017) talán már a 80 millió forintot is eléri. Ez az összeg azonban a létesítményekkel kapcsolatos költségeket (víz, világítás, villany) nem tartalmazza.”
Hiába nyerik tehát az aranyakat a legjelentősebb világversenynek tartott olimpián a klub versenyzői, a MOB-tól és a vívószövetségtől kapott műhelytámogatásból a kiadások alig negyedét tudják fedezni.
Azt is megtudtuk: 2015-ben mintegy 3 millió forintot költöttek egy főállású edző fizetésére. Ez ugyan nem nevezhető csillagászati fizetésnek, de már az is nagy segítség a szakosztálynak, hogy három trénerük KEP- (Kiemelt Edző Program) edző, így az ő munkabérük nem a klubot terheli.
A fenti források és a költségek különbözetét a klubnak, illetve a szakosztálynak a szolgáltatásokból (tanfolyamok, tagdíjak), szponzorációból befolyó összegekből és a kiemelt egyesületek részére járó központi források egy részének ide csoportosításával kell előteremtenie.
A számok tükrében jól látható, hogy a Vasas vívószakosztálya számára koránt sem jelent komolyabb (anyagi) löketet egy olimpiai aranyérem megszerzése. Hiszen ha csak a 2013-as év mérlegét nézzük, kiderül, hogy Szilágyi Áron kardvívó 2012-es londoni sikere az akkor még feltehetően alacsonyabb éves költségvetés töredékére se volt elég.
