Nem akármilyen választás vár az úszószövetségre

Hosszú év végére tesz pontot egy kacifántos szavazási procedúra vasárnap.

2017. 01. 07. 18:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Itt a végkifejlet, vasárnap várhatóan véget ér a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) körüli, mintegy 13 hónapja tartó thriller. Most nem ecseteljük részletesen, hogyan szólalt fel először 2015 karácsonyán Hosszú Katinka a Gyárfás Tamás vezette szervezet szerinte elavult struktúrája ellen, miként alapított a szövetségtől anyagilag független úszóklubot, vagy hogy miképpen gyűltek köré 2016 hajrájára az elégedetlenkedő sporttársak, és hogy a változás szelét hogyan vitorlázta meg a politika. Ami történt, megtörtént, Gyárfás szűk 24 év után távozik a sikersportág éléről, helyét pedig – a papírforma szerint – átveszi a három jelölt közül az, aki kétszer is többséget szerez a rendkívüli tisztújító közgyűlésen. Eme jeles margitszigeti vasárnap várható eseményeinek eredünk nyomába.

A január 8-án 11-kor kezdődő, egyetlen napirendi ponttal meghirdetett rendkívüli elnökválasztó közgyűlésen három névvel találkozik a mintegy 120, választásra jogosult klubképviselő. Névsorban a ferencvárosi jelölésű Bienerth Gusztávéval, a tavaly áprilisi bizalmi szavazáson saját magát elnöknek jelölő hajdúszoboszlói Hornyák Viktoréval, valamint a szentendrei úszókat vezető Tóth Istvánéval. Ők kaptak jelölést a karácsonyi határidőig, és bár korábban a szövetségtől úgy tudtuk, a helyszínen is bárki „berobbanhat” még, Sándor Elek, a korábbi közgyűlések levezető elnöke, a MÚSZ-alapszabály készítője arról tájékoztatott, nincs mód erre.

A szabályok értelmében személyi kérdésben azonnal titkossá válik a szavazás, ha ezt valaki a voksolók közül kezdeményezi, és a jelenlévők több mint fele támogatja. A szavazásra jogosultaknak először arról kell állást foglalniuk, akarják-e, hogy a fent említett urak felkerüljenek az elnökjelölti listára. Aki ebben a „nulladik” körben megkapja az 50 százalékosnál nagyobb támogatást – 0, 1, 2 vagy 3 jelölt –, ringbe szállhat a következő körben. Láthatjuk ugyanakkor, hogy előfordulhat, sem Bienerth, sem Hornyák, sem Tóth nem válik elnökjelöltté a helyszínen, ez esetben 15-30 nappal későbbre új elnökválasztást kell kiírni. „Oszlatás” jön akkor is, ha túl az első – eredményes – szavazási körön a másodikból nem kerül ki olyan aspiráns, akire a voksok több mint fele esik, ám ez alól kivételt képez az a helyzet, amikor három jelölt van, és egyikük sem birtokolja a feles többséget, mert ez esetben a „bronzérmes” kiesik, és jöhet a – kvázi – harmadik kör.

A folyamat nem olyan bonyolult, mint elsőre látszik: a jelölteknek először a helyszínen hivatalosan is jelöltté kell válniuk, s akinek ez sikerül, annak maga mellé kell állítania a voksolók több mint felét még egy alkalommal. A legtöbben Bienerth végső sikerére várnak – deklaráltan a kormány is –, hogy az úszósport végre tényleg az úszásról szólhasson. Ám nem árt felidézni a Gyárfás által kezdeményezett, tavaly áprilisi rendkívüli bizalmi szavazást, ahol 112:1 arányban álltak mellé a voksolók; az akkori Gyárfás-szavazók attitűdjéről most nagyon keveset tudni. Ha a stabilitás vágya a rendező elv, Bienerth neve mellett meg fognak jelenni az eddigi „Gyárfás-ikszek”.

A vasárnapi friss információkat az MNO.hu első kézből, a helyszínről szállítja.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.