Megidézi a Népstadion szellemét

A többek között a Papp László Budapest Sportarénát és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sportközpontját megálmodó, Ybl Miklós-díjas építészmérnök, Skardelli György valaha azt csodálta, ahogy Alberték a labdát folyamatosan a levegőben tartva cicáztak, most pedig alig várja, hogy a novemberre elkészülő, általa tervezett Puskás-arénát győztes mérkőzéssel avassa fel Marco Rossi magyar válogatottja.

Modern az új aréna, mégis emlékeztet az elődjére Fotó: Bach Máté

– Így hát el kellett felejteni a „stadion a stadionban” szlogent.

– Igen, de az ikonikus pilonok megmaradtak, csak persze vadonatúj kivitelezésben.

– Milyen a munkakapcsolata Fürjes Balázs kormánybiztossal?

– Jobb nem is lehetne. Balázzsal összecsiszolódtunk a Papp László Budapest Sportaréna építésekor – azt is a mi irodánk tervezte –, s már akkor láttam, hogy az aréna kapcsán beleszeretett az építési tevékenységbe. Jogászember létére… Ő abban a nyolc évben – amikor 2002 és 2010 között, hogy is mondjam, nem tudott labdába rúgni – is gyakran találkozott velem, és tervezgettük a jövőt. Akkor mondta azt, hogy ha a Fidesz 2010-ben megnyeri a választásokat, és ő nem fog valamit csinálni a Népstadionnal, illetve a Puskás-arénával, akkor senki. Tehát már akkor megfogalmazódott az új Puskás-aréna megépítésének igénye. Az ő igazi visszatérése a ­Groupama Aréna megépítésének levezénylése volt, s azóta minden kiemelt beruházás menedzselésével – például a Duna Arénáéval is – őt bízzák meg.

Modern az új aréna, mégis emlékeztet az elődjére
Fotó: Bach Máté

– Az ön számára a tervek leadásával véget ért a munka?

– Csak nem képzeli…?! Minden áldott nap kilátogatok az építkezésre. Már a kezdet kezdetén biztosítottam a kivitelezőt, ne tartson attól, hogy én a tervek leadásakor felszívódok. Van, hogy napjában kétszer is átmegyek Istvánmezőre a Lublói utcai irodánkból, hiszen apróbb módosításokat mindig kell végezni a terveken. A lényeg az, hogy segítsük egymás munkáját. Tegnap is kint voltam este fél tízkor, a díszkivilágítás próbáján.

– Miben egyedi az új Puskás-aréna?

– Például abban, hogy valamennyi ülésnél megvan a kilenc centiméteres átlátási érték.

– Micsoda?

– Ez azt jelenti, hogy az UEFA megkívánja, hogy minden egyes néző szemének a síkja kilenc centivel az előtte ülő feje fölött legyen. Magyarán: hogy mindenki rendesen lássa, mi történik a pályán. Könnyen lehet, hogy a mi stadionunk az egyetlen a világon, amelyikben ez az elv maradéktalanul érvényesül. Mint ahogy egy másik követelménynek is szigorúan megfelelünk. Ennek az a lényege, hogy egyetlen ülésnek sem szabad kívül esnie azon a 190 méter sugarú körön, amelynek a középpontja a kezdőkörben van. Ha ugyanis azon a körön kívül is vannak ülések, azokat az UEFA nem számítja a hivatalos befogadóképességhez.

– Ön „csak” építész, vagy ennél az többet jelent, hogy sportlétesítményeket tervez?

– Nekem a sport a mindenem. Kezdjük azzal, hogy kisgyermekkoromban a Népsportból tanultam meg olvasni. Bár a családunk zalaegerszegi – nagyapám kőművesmester volt, édesapám építészmérnök, de nagyapám ragaszkodott hozzá, hogy apám letegye a kőművesmester-vizsgát –, én már a fővárosban születtem, s gyakorlatilag a második otthonom lett a Népstadion. Minden fontosabb meccsen ott voltam, és bár az Újpestnek szurkoltam, meghatározó élményem volt, amikor egyszer bemelegítésnél Albertékat láttam cicázni.

– Mi ebben a meghatározó?

– Csak az, hogy miközben Flóri, ­Varga Zoli, Rákosi, Fenyvesi, Juhász Pista és Szőke Pista körbepasszolgatták a labdát, az egyszer sem esett le a földre. A levegőben cicáztak! Ha mégis leesett, az illető, aki elrontotta, az lett a cica. Képzelje el, milyen lehetett a hatvanas-hetvenes években a magyar futball, ha én Göröcséket még Albertéknál is jobban szerettem!

– Ott lesz november 15-én a Puskás-aréna nyitómeccsén?

– November 15-én? Hát nem 25-e, a magyar labdarúgás napja az átadás tervezett dátuma?

– De igen, csak Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a múlt heti sajtóbejáráson kijelentette, hogy mivel november 15. UEFA-meccsnap, jó lenne lekötni egy ellenfelet arra a dátumra.

– Jó, hogy mondja. Merthogy a munkaterv így is roppant feszített, de majd megpróbálunk alkalmazkodni. Amúgy fantasztikus munkát végeznek a kivitelezők, most 1000-1200, a hajrában már naponta 1500-2000 ember dolgozik az építkezésen, le a kalappal a kivitelező konzorcium előtt.

– Élete fő művének tartja a Puskás-arénát?

– Nézze, a Papp László-aréna, a Kálvin tér vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sportközpontjának megtervezése is meseszép feladat volt, de a Puskás-aréna más. Mindent egybevetve tíz évet vett el az életemből, hogyne kötődnék hozzá érzelmileg. De most, hogy kimondtam, máris javítanom kell: nem elvett tíz évet az életemből, hanem hozzátett tízet.