Szép lassan összehozunk egy kis olimpiát. Szeptemberben öttusában rendezünk világbajnokságot, asztaliteniszben és vívásban már túl vagyunk rajta, augusztus 21–25. között pedig Szegeden kajak-kenuban bonyolítottuk le az idei legfontosabb seregszemlét, rekordot jelentően 101 ország versenyzőinek részvételével. Ámulhatott az egész világ, ahogy a vb-re kicsinosítottuk a Maty-éri pályát, amely a legkényesebb igényeket is kielégíti. Az immár negyedik szegedi világbajnokságra nemcsak a lelátók újultak meg, hanem a teljes pályainfrastruktúra. Legyen elég annyi, hogy a víz alatti kötélzetet, a bójákat, a parti jelzéseket az indító és a versenylebonyolító informatikai és kommunikációs rendszereket is a legmodernebbek eszközökre cserélték.
„Számomra Szeged a kajak-kenu fővárosa. Jöjjön mindenki a világbajnokságra, mert ennél nagyobb show nem igazán lesz idén nyáron!” – hívogatott a vb-re kiadott magazinban Fernando Pimenta, a portugálok négyszeres világbajnoka, a férfi K–1 1000 méter, a „királyi szám” címvédője. Aki ekkor még nem sejthette, hogy egy 22 éves magyar legény, Kopasz Bálint ellopja előle a show-t, és leüti a fejéről a koronát.
De nem csak ekkor csillogott aranyfényben a Maty-ér vize. A nőknél K–1 1000 méteren Csipes Tamara éppen a harmincadik születésnapján győzött, K–2 1000-en a Hagymási Réka, Medveczky Erika duó zárt az első helyen a tomboló lelátók előtt, a vasárnapi záró napon pedig a már sokadszorra megkoronázott női kajaknégyesünk (500 méteren Gazsó Alida Dóra, Csipes, Medveczky, Bodonyi Dóra), majd Bodonyi K–1 5000 méteren is bearanyozta számunkra a világbajnokságot. Az öt első hely mellett lett négy második és három harmadik helyezésünk is, az éremtáblán pedig a harmadik helyen kötöttünk ki.
