Többszöri nekifutásra, de végül jó terv született

Noha már a múlt század utolsó évtizedeiben nyilvánvalóvá vált, hogy menthetetlen, mégis hosszú időn keresztül csak terv és ígéret maradt az ország legrégebbi és leg­ismertebb stadionjának felújítása. 2013-ban végül valóban megszületett az elhatározás, és az egykori szép emlékű Népstadion, illetve Puskás Ferenc Stadion helyén ma este átadják az új Puskás Arénát, ezt a minden szempontból korszerű sportlétesítményt.

1959-ben húzták fel a világítótornyokat a Népstadionban Fotó: Fortepan

Különleges tárlat nyílt 2012 áprilisában a Puskás Ferenc Stadionban: a valamikori díszpáholyban, illetve sajtószobában, valamint az oda vezető teremben és autófeljáróban (merthogy Rákosi elvtárs természetesen autóval hajtott a főhelyig, amelyet két géppuskafészek védett) állították ki a nemzeti stadionnal kapcsolatos fotókat, emléktárgyakat, valamint azokat a meg nem valósult építészeti terveket, maketteket, amelyeket az évek, évtizedek során komoly építészirodák készítettek a stadion megújítására. A kiállítás apropója nem más volt, mint hogy a kiemelt sportlétesítmények és beruházásokért felelős akkori kormánybiztos, Vígh László bejelentette: a Puskás-stadion megmarad, atlétikai pálya lesz belőle. Aztán kiderült, hogy ez is csak egy a soha meg nem valósuló elképzelések sorában, amelyekből szép számmal akadt nemzeti stadionunk újkori történetében.

Igaz, a múlt sem volt zökkenők nélküli, hiszen bár már az első világháború előtt többen is terveztek nemzeti stadiont, ám annak megépítéséről csak 1948-ban döntöttek. A sok határidő-módosítást követően 1953. augusztus 20-án nagy népünnepély keretében átadott intézmény tulajdonképpen akkorra és később sem készült el teljesen: az eredetileg 11 emeletesre tervezett főépületből csak három emeletet húztak fel, ezért az a hattyúnyak sem épült meg, amivel a lelátók eredetileg a toronyépülethez csatlakoztak volna. (A díszpáholyt és a torony épületét amúgy tizenháromszor kellett újratervezni, mire kellően megfelelt a szocreál stílusnak.) A „zsiráfoknak” keresztelt reflektorokat csak 1959-ben szerelték fel, addig kizárólag nappal volt használható a stadion.

Az ország legjelentősebb sportlétesítménye a következő évtizedekben számos emlékezetes sport- és kulturális eseménynek adott otthont, de mivel a kor szokásának megfelelően fedetlenre építették, az évek során az időjárás megtette a magáét: a lelátók tartószerkezetei tönkrementek. A stadion felett az idő más értelemben is eljárt, már nem felelt meg a mai labdarúgó-arénákkal szemben támasztott elvárásoknak. Annak ellenére sem, hogy az 1990-es évektől több részleges felújítást is végeztek rajta, megerősítették a felső lelátó szerkezetét és lefedték a sajtópáholyt is.

1959-ben húzták fel a világítótornyokat a Népstadionban
Fotó: Fortepan

A rendszerváltást követően két sportminiszter is bejelentette, hogy új stadion épül: Deutsch Tamás 2002-re, Gyurcsány Ferenc 2005-re ígérte az elkészültét, az utóbbi által a stadion és a környék hasznosítására kiírt ötletpályázat nyomán végül is csak a Syma-csarnok épült meg. A létesítmény újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány, 2013 áprilisában újabb kormányhatározat született, de a koncepció többször is változott. Az egykori Népstadion, a 2002 óta Puskás Ferenc nevét viselő épület ügye végül akkor került sínre, amikor 2015 márciusában budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet Fürjes Balázs, akinek vezetésével egyszerűsítették és észszerűsítették a terveket. 2016-ban elbontották a régi nemzeti stadiont, 2017-ben pedig elkezdték az új építését.

Az építészeti tervek a hatvanéves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek – a lépcsőpilonok, a toronyépület – megtartásával, beépítésével egy XXI. századi, a legmagasabb igényszintű stadion felépítését célozták meg. A majdnem hetvenezer fő befogadására alkalmas új Puskás Aréna természetesen már fedett lelátós és mindenben megfelel a modern kor követelményeinek. Bajnokok Ligája, Európa-liga-döntő és nagyszabású koncertek megrendezésére is alkalmas, hibrid gyepszőnyege pedig hasonló ahhoz, amit a Barcelona és a Manchester United stadionjában is használnak. Mivel a létesítmény milliméterre pontosan oda épült, ahol elődje állt, így a kezdőkör és annak középpontja is ugyanott lesz, ezért ma este innen végezhetik el a kezdőrúgást a Puskás Arénát avató Magyarország–Uruguay mérkőzésen.