Fotó: Fortepan
A rendszerváltást követően két sportminiszter is bejelentette, hogy új stadion épül: Deutsch Tamás 2002-re, Gyurcsány Ferenc 2005-re ígérte az elkészültét, az utóbbi által a stadion és a környék hasznosítására kiírt ötletpályázat nyomán végül is csak a Syma-csarnok épült meg. A létesítmény újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány, 2013 áprilisában újabb kormányhatározat született, de a koncepció többször is változott. Az egykori Népstadion, a 2002 óta Puskás Ferenc nevét viselő épület ügye végül akkor került sínre, amikor 2015 márciusában budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet Fürjes Balázs, akinek vezetésével egyszerűsítették és észszerűsítették a terveket. 2016-ban elbontották a régi nemzeti stadiont, 2017-ben pedig elkezdték az új építését.
Az építészeti tervek a hatvanéves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek – a lépcsőpilonok, a toronyépület – megtartásával, beépítésével egy XXI. századi, a legmagasabb igényszintű stadion felépítését célozták meg. A majdnem hetvenezer fő befogadására alkalmas új Puskás Aréna természetesen már fedett lelátós és mindenben megfelel a modern kor követelményeinek. Bajnokok Ligája, Európa-liga-döntő és nagyszabású koncertek megrendezésére is alkalmas, hibrid gyepszőnyege pedig hasonló ahhoz, amit a Barcelona és a Manchester United stadionjában is használnak. Mivel a létesítmény milliméterre pontosan oda épült, ahol elődje állt, így a kezdőkör és annak középpontja is ugyanott lesz, ezért ma este innen végezhetik el a kezdőrúgást a Puskás Arénát avató Magyarország–Uruguay mérkőzésen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!