A magyar labdarúgó klubok közül elsőként a Diósgyőr jelentette be, hogy megegyezett a játékosokkal és a szakmai stáb tagjaival a fizetések harmincszázalékos csökkentéséről a járványveszély idejére. Később követték a példát többen is, például a Ferencváros, a Mol Fehérvár, a Debrecen és a Zalaegerszeg, ám itt húsz százalékról szól a megállapodás. Kisvárdán nem is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mert a klub vezetői szerint erre a néhány hónapra a fizetések húsz százalékának a visszatartása annyira jelentéktelen összeg a költségvetés egészéhez mérten, hogy nem érdemes ezzel foglalkozni.
A kormány mára rendeletet alkotott erről a kérdésről, és ettől fogva nem muszáj alkudozniuk a feleknek, a döntés egyértelműen a klubok, tehát a munkaadó kezébe került. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezet a munkaviszony vagy megbízási jogviszony (ebben az esetben akkor, ha bérköltségként fizetik ki) keretében foglalkoztatott hivatásos labdarúgó vagy sportszakember rendszeres havi díjazását egyoldalúan csökkentheti. A csökkentés mértéke legfeljebb 70 százalék lehet, és a veszélyhelyzet lejártával vissza kell állítani az eredeti szintre.
Mindez nemcsak a futballistákra, hanem az úgynevezett látvány-csapatsportban szereplő sportolókra és dolgozó szakemberekre is vonatkozik azzal a különbséggel, hogy esetükben a kormány nem határozta meg a csökkentés maximumát.
