Kipipálva a bakancslista

A korábbi tájfutó-világbajnokot, a szabadidősport rendíthetetlen népszerűsítőjét, Monspart Saroltát választották maguk közé a Nemzet Sportolói, őt javasolják a kormánynak a Székely Éva halála miatt megüresedett helyre. A sokoldalú sportember a rá jellemző öniróniával fogadta a megtisztelő jelölést.

Maratonistaként is remek volt, de itthon sífutásban is nyert bajnokságokat Fotó: Kurucz Árpád

– Először egyesével felhívtam a tagokat, s mindannyian javaslatot tehettek arra, kit tartanak érdemesnek és méltónak arra, hogy a Nemzet Sportolója legyen – adott tájékoztatást Szabó Tünde sportért felelős államtitkár a szavazás menetéről. – Ezután az így összeállt listát ismertettem külön-külön mindegyik taggal, ők pedig a megadott személyek közül választhatták ki a jelöltjüket. Már az első körös szavazás sikeresnek bizonyult.

Árulkodó a sportállamtitkár fogalmazása. A kormány, ahogy korábban mindig, nyilván ezúttal is elfogadja a tagok javaslatát. A rend kedvéért rögzítsük, a sporttörvény alapján az lehet a testület tagja, aki betöltötte a 60. életévét, sportolóként kimagasló eredményt ért el és versenyzői pályafutása után is fontos szerepet töltött be a hazai sportéletben. Monspart Sarolta mindhárom kritériumnak megfelel, ahogy azt Szabó Tünde is megerősítette.

Maratonistaként is remek volt, de itthon sífutásban is nyert bajnokságokat
Fotó: Kurucz Árpád

Monspart Sarolta elsősorban tájfutóként él az emlékezetünkben: 34-szeres magyar bajnok, s 1972-ben – első magyarként – egyéni világbajnoki címet is szerzett. Kevésbé köztudott, hogy maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem vehettek részt a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje pedig 1982-ig magyar csúcs volt. Ezenfelül sífutásban is hatszoros magyar bajnok. Sportpályafutásának egy betegség vetett véget, kullancscsípés miatt gerincvelő-gyulladása lett, ami maradandó következményekkel járt – a jobb lábára sántít –, de a sportolással, csak éppen már szabadidős jelleggel, ezután sem hagyott fel. Bár ő maga – miként azt a Magyar Nemzetnek 2013-ban adott tartalmas interjúban is elmondta – nem szereti a verseny- és szabadidősport megkülönböztetést, hiszen az amatőrök is nyerni akarnak, ha másként nem, hát önmagukat legyőzve.

Monspart 1980 és 1990 között a magyar tájfutó-válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett, dolgozott a sportág nemzetközi szövetségében is, 2012-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották, s volt a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány, valamint a Nemzeti Szabadidősport-szövetség elnöke is.

– A szavazás után felhívott Szabó Tünde államtitkár és Schmitt Pál, régi sporttársam is. Mondom neki, most viccel vagy komolyan mondja? Mert annyiszor szerettem volna már a jelölést, mindig reménykedtem – így fogadta a hírt a közmédiának nyilatkozva. S azt sem hallgatta el, rosszul érintette, hogy sokan érdemtelennek tartották a jelölésre. – Az egyik oldalon szavazást indítottak arról, vajon lehet-e Nemzet Sportolója egy olimpián nem járt sportoló. Ezt egy picit undoknak éreztem. Egy hetvenhat éves, sánta öregasszonynak nincs már sok minden a bakancslistáján, csak egy maradt, hogy szeretnék egy jó jobb lábat, de lehet, hogy ezzel együtt fogok elvonulni – tette hozzá fanyar humorával.