Annak, hogy a házigazdák irányították a mérkőzést, oka lehetett az is, hogy Szergej Rebrov, a Fradi vezetőedzője több kulcsjátékosát is pihentette, többen még a keretbe sem kerültek be. Ennek ellenére a vendégek kezdtek élénkebben, Kovácsiknak például nagyot kellett védenie Isael 19 méteres lövésének a hárításához, majd két ferencvárosi is csak milliméterekkel maradt le a labdáról a kapu torkában. A másik oldalon Petrjak pontatlanul adott adott a ziccerben érkező Nikolics elé, a csatártól visszakerült hozzá a labda, amellyel közelről Otigba kezét találta el, és hiába reklamált tizenegyest, a játékvezető okkal nem adott neki igazat. Az 57. percben Hodžić hatalmas helyzetben bevetődve csak a cipője orrával találta el a labdát, a másik oldalon pedig Mikalaj Szihnyevics lőtt kevéssel a jobb alsó sarok mellé nagy vágta végén. Mozgalmasan zajlott a mérkőzés, pedig a Fradi tavaszi alapcsapától már csak Botka Endre és Sigér Dávid maradt fenn a pályán… A 74. percben ajtó-ablak helyzetet dolgozott ki a Fehérvár, Loic Nego talán már ünnepelt is, amikor az ötösről a háló felé lőtte a labdát, ám Gróf egészen pompás érzékkel nagyot vetődve elcsípte azt. Az utolsó percekben már szinte kizárólag a ferencvárosi térfélen zajlott a játék, a Fehérvár inkább csak eldugta a labdát, sok passzal. A 89. percben Joan Carillo vezetőedző adott még egy lehetőséget Juhász Rolandnak az ünneplésre: lecserélte, hogy külön is élvezhesse a közönség szeretetét, és a nézők állva tapsolták meg a lesétáló csapatkapitányt, akivel egy beszaladó szurkoló még a pályán készített egy szelfit.
A végén mindkét csapat ünnepelhetett. A Fehérvár azért, mert legyőzte a bajnokot, de ez szemlátomást a Ferencváros híveit egyáltalán nem tette boldogtalanná. Ők önfeledten skandálták, hogy „Bajnokcsapat, bajnokcsapat!”, amit viszont a fehérváriak hallgathattak irigykedve.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!