Együtt sírtunk a barátnőmmel
Dudás Miklós 2018 decemberében nagy interjú adott a Magyar Időknek, amelyben így beszélt a lebukásáról:
– Életem legrosszabb napja volt. Győrben edzőtáboroztam, a hétvégére hazautaztam. A barátnőmmel elmentünk bevásárolni, s ezalatt az edzőm, Pál Zoltán többször is keresett telefonon. Szokatlanul pánikszerűen beszélt. Azt mondta, bárhol vagyok, bármit is csinálok, azonnal induljak a MOB székházába, de azt nem közölte, hogy miért. Először nem gondoltam semmi rosszra. A barátnőm kísért el a Csörsz utcába, tanakodtunk, miről is lehet szó. Arra jutottunk, biztos valami korábbi ügy, csinálhattam valami hülyeséget, talán buliban fotóztak le, vagy valami hasonló, s leközölte valamelyik bulvárlap. Mire kiszálltam az autóból, már rendesen pánikoltam. Az idegességem csak fokozódott, ahogy a recepciós üdvözölt. Korábban mindig jókat dumáltunk, akkor viszont szánakozó mosollyal fogadott, s egyből az egyik szobába kísért. Amikor benyitottam, s megláttam Tiszeker Ágnes doktornőt, a Magyar Antidopping Csoport vezetőjét Schmidt Gábor, a kajak-kenu szövetség akkori főtitkára, jelenlegi elnöke és Storcz Botond akkori szövetségi kapitány társaságában, egyből tudtam, hogy mi az ábra. „Pozitív minta?” – kérdeztem, mire azt felelték, sajnos igen. Mindenki normálisan viselkedett, nem estek nekem, én mégis teljesen összeomlottam. Hazafelé együtt sírtunk a barátnőmmel. Akkor nyerte el igazi értelmét az a videó, amit az azt megelőző héten készítettünk. Tulajdonképpen véletlenül, mert nem állítottam le a felvételt, a telefon pedig rögzítette, amiről beszélgettünk. Arról, hogy milyen szép az életünk, azt csinálom, amit szeretek, anyagilag is rendezett az életem, készülök az olimpiára, ahol jó esélyem van az éremszerzésre.