A lélektelen hangulathoz, a temetőkbe, nem pedig futballpályákra illő csendhez már rég hozzászoktunk, de a tegnapi Ferencváros–Mol Fehérvár kupameccsen végre újra zengett az Üllői úti Groupama Aréna. No nem sokáig és nem úgy, de mennydörgött a stadion, amikor a találkozó lefújása után a fehérvári játékosok kézilabdás módra kört alkottak, egymás nyakába kapaszkodtak, és üvöltve adtak hangot a győzelem miatt érzett örömüknek, visszacsempészve egy kis érzelmet a világ egyik leginkább emocionális sportjába, amelyet lecsupaszított a vírus.
A fehérvári kör szimbolikusnak tűnt, összezártak a játékosok a bajban.
Szalai Tamás megbízott edző a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a futballistái csúsztak-másztak, küzdöttek egymásért, a csapatért, Fehérvárért. S hozzátehetjük: talán az edzőjükért is.
A Fradi elleni kuparangadó előtt Székesfehérváron maga a mérkőzés volt a legkevésbé fontos téma, még a szurkolók is azt találgatták, hogy a klub honlapjának címlapján vajon azért volt-e a megszokott hét kiemelt hírnél kevesebb, mert bejelentésre készülnek. Ketyegő bombaként várta mindenki a hírt, hogy akár már az FTC elleni meccs előtt bemutassák a csapat új vezetőedzőjét – név szerint Szabics Imrét várták a legtöbben.
De a bomba a pályán robbant. Szalai Tamás ezzel a metaforával élt a játékosai győzelmi ünneplését látva. Szerinte robbant a bomba, a sikerrel átszakadt egy gát a csapatnál. A pocsék enyhe kifejezés arra az eredménysorra, amely a Fehérvárnak ezt az évét tegnapig jellemezte. Noha a sportigazgató, Kovács Zoltán azzal küldte a tavaszi hadjáratba a játékosokat, hogy aki nem hisz a Ferencváros utoléréseben a bajnokságban, annak nem kell edzésre jelentkeznie, elég hamar kiderült, hitét vesztette a csapat.
A legutóbbi hat bajnokijából ötön kikapott a Fehérvár, s mindössze egyetlen pontot szerzett. Márton Gábor edzőnek természetesen mennie kellett, de ez nem hozott varázsütésre megoldást, múlt héten a sereghajtó Diósgyőr mért 3-1-es csapást az akkor már Szalai Tamás vezette együttesre. Meg is írtuk, szembetűnő volt, ahogy a fehérvári játékosok leszegett fejjel vonultak az öltözőbe a félidőben, akkor még 1-0-s előnynél.
