Nyolcvan év – ez talán csak azért kevés, mert a Mágus öt éve már nincsen közöttünk. Szép kor lenne, ám Verebes Józsefre öt éve csak emlékezhetünk, és nélküle kell ünnepelnünk a nyolcvanadik születésnapját, ha a megemlékezést egyáltalán ünneplésnek nevezhetjük. Arra gondolni sem szabad, hogy akad a magyar futballnak olyan barátja, aki ne tudná, ki volt ő. Olyan korban robbant be és alkotott nagyot, amikor az ilyen alkotókkal, önjáró egyéniségekkel a közeg – nemcsak a futballé, az egész országé – nemigen tudott mit kezdeni. Inkább visszahúzni akarta, mint segíteni, ő azonban igazi futballforradalmat robbantott ki Győrött, két bajnoki címre vezette a Rába ETO-t a nyolcvanas évek elején, majd aranyérmet nyert az MTK-val is, és ezekkel a sikerekkel érdemelte ki a Mágus becenevet.

Fotó: Nemzeti Sport
A közelmúltban a Magyar Nemzet szokásos interjúi kétszer is részben róla szóltak, előbb a győri aranycsapat válogatott szélsője, Hajszán Gyula, majd a klub akkori elnöke, Szániel János beszélt róla. Mindketten elmondták, milyen friss levegőt árasztott a magyar futballba, milyen új módszerekkel dolgozott, hogyan hatott az utánozhatatlan egyéniségével a játékosaira, akik tűzbe mentek érte, mert látták, hiteles ember, és ő is tűzbe ment értük.
Persze, ő sem volt hibátlan, akadtak kudarcai is, ám őt egészen egyszerűen nem lehet, illetve nem is szabad elfelejteni. És a volt klubjai, amelyekben a legnagyobb sikereit aratta, nem is felejtik el őt. Győr esetében pedig nemcsak az ETO, hanem maga a város is tiszteleg az emléke előtt. Még novemberben alakult úgy, hogy új lakóparkok felépülésével új utcák is létrejöttek, és az egyiket a város Verebes Józsefről nevezte el. Felvetődött, hogy megérdemelné ugyanezt a belvárosban is, ám ott egy lakcímváltozás sok embernek okozna sok gondot és költséget, ezért maradt a város egyik új része, kissé a peremen, ám Verebes Krisztina, a Mágus lánya szerint ennek nincs jelentősége, őt az is a tény is boldoggá teszi, hogy az édesapja utcát kapott egy olyan városban, ahol nem is élt, csak dolgozott, ám azzal a munkával tízezreknek okozott nagy örömöt.