– Fel kellett rázni a fiúkat, gyorsan túl kellett lépni az elődöntős vereségen. Fájó volt a görögök ellen kikapni, hiszen bármikor aláírtuk volna a kezdés előtt, hogy a görögökkel játsszuk az elődöntőt – ismerte el maga is. De összeraktuk magunkban, nyomatékosítottuk, hogy mi az, ami motivációt adhat a döntőre. Nagy Viktor utolsó mérkőzésétől kezdve addig, hogy nem mindenkinek lesz még egy lehetősége nemhogy érmet szerezni, hanem akár olimpián szerepelni. Az sem volt biztos, hogy megrendezik az olimpiát, nem tudhattuk, hogy egyáltalán itt lehetünk-e. Mondtam a fiúknak, élni kell a lehetőséggel. Sikerült, így elégedetten, sőt boldogan utazunk haza.
Märcz Tamás szerint azért is nagy fegyvertény a spanyolok elleni győzelem, mert a spanyol válogatott az egyik legerősebb csapat a mezőnyben.
– A három legnagyobb esélyes között volt a spanyol válogatott. Az elmúlt időszakban nagyon nyomták a gázpedált, kíváncsi voltam, hogy meddig bírják. A szerbeknek is klasszis egyéni teljesítményekre volt szükségük ellenük az elődöntőben, óriási értéke van annak, hogy le tudtuk győzni őket. Egy picit lehet, hogy elfáradtak a végére. Mi pedig jól reagáltunk mindenre, sokkal több kiállítást kellett kivédekeznünk, mint nekik, de erre fel is voltunk készülve – elemezte az ellenfelet Märcz Tamás.
A kapitány röviden a jövőt is érintette, a szavaiból azt hámozhatjuk, ki, szívesen folytatná a munkáját.
– Remélem, hogy lesz lehetőségük még ennél csillogóbb éremért is játszani. Van potenciál a jövő férfi vízilabdázóiban is – jelentette ki sokat mondóan.
A negyedik bronz
A magyar férfi vízilabda-válogatott a zsinórban megnyert három olimpiai aranyérem (2000, 2004, 2008) után 2012-ben és 2016-ban egyaránt ötödikként végzett, ehhez mérten mindenképpen előrelépés a tokiói harmadik hely.
Kilenc arany, valamint három ezüst mellett Magyarország 1960, 1968 és 1980 után a negyedik bronzérmét szerezte. Különbség, hogy amíg az előző három harmadik helyet egyaránt csalódásként éltük meg, a mostani bronz a realitás.
